Mi lehet a fiammal?

A fiam 18 éves, lassan 19. A létező összes kamaszkori nehézséget végig kellett vele szenvedni: hangulatingadozások, lustaság, rászokott a cigire, állandóan veszekedni kellett vele, szemtelen, sőt pofátlan volt. Szóval elég nehéz út volt vele. A tanulmányaival nem volt gond soha, minden évben élmezőnybeli volt mindenféle unszolás nélkül. Biztatni kellett, de unszolni soha. Az utóbbi évekig a nehéz viszonyunk ellenére is szüksége volt tőlünk megerősítésre, hogy igenis képes erre vagy arra. Ebben szerintem része van annak, hogy soha nem a jegyet minősítettük, hanem azt, hogy mennyit tett bele abba a jegybe. Ha rengeteget dolgozott egy kettesért (nagyon ritkán, de előfordult, de csak földrajzból), akkor az a kettes a lehető legjobb volt és megdicsértük érte.

És ez a nyár most nagyon más. Volt itt is ellenvélemény elég sok, de nem veszekedtünk egyszer sem. Teljesen nyugodtan beszéltük ezt meg eddig mindig. Magától mosogat el, szólni sem kell neki, nincs ételmaradék a szobájában, a szennyesét kihordja, segít főzni, takarítani, és mindezt szájhúzogatás nélkül, mosolyogva. A férjemmel kb. 600 km-es autóutat ült végig jókedvűen. És ami az extrán csúcs: a férjem is jókedvűen ért haza.

Esküszöm, mintha egy felnőtt férfira néznék, mikor a szemébe nézek. Pár napja pl. elment a barátaival sörözni. És nem rúgott be! Ritkán (és tényleg, nem csak az én beteges kamaszos anyuka-valóságomban) szokott menni, de akkor mindig túl sokat iszik. De most nem. Tényleg nem a buliról szólt, hanem arról, hogy kicsit lazított a barátaival.

Amin aztán tényleg majdnem lehidaltam, hogy ugye volt egy előre bejelentett nagyon-nagyon-nagyon nehéz napom. Reggel arra mentem ki, hogy egy gyönyörűen kidekorált, gőzölgő, hihetetlenül finom kávé várt az étkezőben egy tényleg mesterien tálalt, tartalmas, szintén nagyon finom reggelivel egy kis cetlivel, hogy "Meg tudod csinálni, Anyu!"

Tudtam én azt, hogy egyszer fel fog nőni a fiam, csak ennyire hirtelen és drasztikus változásra nem számítottam soha, és már fel is merült bennem, hogy valami gond lehet vele, mert ennyire gyökeres változás nem tudom, mennyire egészséges. Mert inkább legyen bunkó, csak legyen egészséges. Szerintetek normális ilyen hirtelen ilyen mély változás a vislekedésében?