Ti hogyan akadályozzátok meg, hogy erőszakos számítógépes játékkal játsszon a gyereketek?

Normálisan, normális értékrenddel kell nevelni egy gyereket és semmi gond nem lesz.

12 éves fiam már mindennel játszhat de korlátozott ideig és jól kell tanulnia hozzá. Kitűnő lesz félévkor, sportol is de bizony ott van benne a videójátékokhoz az érdeklődés. Fortnite játék minden nap van egy kicsit

nem eltiltani kéne, hanem szeretettel felnevelni, akkor nem lesz tömeggyilkos... de valami bekattant ennél a szülőgenerációnal, elneveztek minket zgenerációnak, lesz rtak minket magasról majd azt mondták hogy ők mindent megpróbáltak csak ilyen elb szottak vagyunk magunktól.

mondok egy példát, jó? egyik barátnőm kisiskolás kora óta játszik (az apja is, és ugye tetszett a kicsinek, ő is akart) és egy iszonyúan kedves és szelíd lány lett belőle. én soha nem játszhattam "buta és erőszakos" játékokat, csak apám néha megvert, mert az milyen jó gyereknevelés. Szerinted ki az, aki hamarabb üt(ne), mert ezt hozta magával otthonról?

"bizonyított hogy az erőszakos számítógépes játékok rossz hatással vannak a gyerekekre és a kamaszokra."

Ez így egyszerűen hazugság. Kár is ezt ragozni igazából.

jajj, hagyd már ezeket a gagyi sztorikat. az usában azért lövöldöznek az iskolában, mert a szenátus töketlenek gyülekezete, és az istennek nem bírják megrendszabályozni a fegyvertartás körülményeit.

persze, most az újdonságtól rettegünk és arra kenünk rá mindent, de az megvan amikor pl. a pál utcai fiúkban a gyerekek félholtra verik egymást és az egyiket sikeresen ki is nyírják? arról is a számítógép tehet, ugye?

Ez netto baromsag. Amerikaban azert lövik halomra egymast mert ott minden idiotanak lehet fegyvere.

Azért mert van a yutubon egy video hogy a kissrac bekattan jatek kozben meg van ezer masik aki otthon csendben eljatszik, es szelidebb egy baranynal is.

20 eve játszóm, es kb minden ismerosom meg tudná erositeni hogy csendes termeszet vagyok.

Ellenben tucatnyi olyan embert tudok mutatni akinek se gep se konzol, megis egy agressziv allat.

Akkor hogy is van tovabb?

,,Nem hazugság. Amerikában volt olyan hogy egy számítógépes játék miatt lövöldöztek egy iskolában."

Akkor azonnal vonjuk ki a Monopolykat a forgalmból, máglyán égessünk el mindegyiket, mivel a legtöbb gyilkosság nem videójátékhoz kapcsolódik, hanem Monopolyhoz. USAban volt olyan, hogy egy férfi a saját testévért lőtte le, mert nem az hamarabb kiválasztotta azt a bábut, amivel játszani akart.

és újfent lelőtte, baszus, lehet hogy tényleg a fegyvertartási törvény (hiánya) minden baj okozója?!

(meg persze a monopoly, én már akkor megfolytanám szegény öcsit egy kanál vízben, amikor LEVESZI a polcról a dobozt)

Itt olvastam fent, hogy tanulnia kell jól, hogy gépezhessen. Nem szeretnék beleszólni, csak én is voltam gyerek, és utáltam, ha valamit rám kényszerítenek, a gyereket belestresszelik olyan helyzetbe, hogy az lelkileg megviseli és örökre nyomot hagy. Például, tanul 4 órán keresztül szerencsétlen, másnap doga, hiába tanult 3-asta írja a dolgozatot. Tudja, hogy otthon nem díjazzák neki, nem lesz a munkájának eredménye, hiába tanult. Így stresszel, nem lesz étvágya, rossz kedve lesz, életkedve elmegy, szótlan, stb... Rám nem volt rákényszerítve az, hogy tanuljak jól, magamért tanultam, tudtam egy életcélt már akkor (kicsit homályosan, de tudtam), én 3-4-es tanuló voltam, voltak ötöseim is azokból a tantárgyakból/témákból, amiket szerettem és érdekeltek, ahhoz elég volt órán figyelnem és otthon 0 tanulással 5-ösöket írtam, azt nem mondom, hogy azért az egyesekért és kettesekért nem kaptam a fejemre, nem volt minden elnézve, de nem voltam túlhajszolva. Nyáron reggel 9-től este 20-ig bicikliztem a barátokkal a szabadban, magyarul volt életem. 8. általánosban autószerelőnek jelentkeztem, de átjárás és a közösség miatt otthagytam az iskolát, amibe jelentkeztem és felvettek. Átkerültem egy másik iskolába, mivel akkor elbizonytalanodtam a dolgokba, mit akarok valóban csinálni. Itt ebben az iskolában szobafestőnek tanultam, elején szerettem, majd külső gyakorlaton az oktatók és a közösség miatt megutáltam, illetve betegségek miatt nem is csinálhatnám igazából. De már tudtam régen is, amit szeretek, az az utazás, csavargás, szerettem az autókat, motorokat, menni A-ból B-be és megvan az életcél. Nemzetközi kamionsofőr szeretnék lenni. A szakmunkásba (ahol idén végzek) az osztály legjobb tanulója vagyok, maximális ösztöndíjat kapom, és az ösztöndíjat összegyűjtöttem 3 év alatt, ebből letettem a jogosítványt, vettem 1 millióért egy autót és fenn tudom tartani. És ez nagyobb dolog, mint hogy általánosban csak ötösöket szerezzen a gyerek. És nem vagyok agyilag zokni, mindent ami az élethez kell, a mindennapokhoz, tudom. Az nincs rámkényszerítve, hogy menjek érettségire, de szeretnék, mivel amit tapasztaltam ennyi idő alatt, amit látok van annyi eszem, hogy saját döntést tudok hozni és saját magam miatt akarok érettségire menni, ha esetleg bajom lenne, esetleg ha a jövőben kihalna a kamionos/sofőr szakma az önvezető járművek miatt, akkor is tudjak mit csinálni és a jövendőbeli családomat el tudjam tartani. Nem kell a gyereket túlhajszolni, meg olyanba kényszeríteni, amit nem szeret.

A kérdésre válaszolva, én nekem ha lenne gyerekem telefont nem adnék a kezébe, főleg ha még 10 éves sincs és nem indokolják meg a körülmények, hogy kelljen (pl: nem helyi iskolába jár), és ha a körülmények miatt kell, akkor sem ájfón, meg a többi, gombos nokia, mit tud? Hívni. Én is azt kaptam elsőnek, egy őskori Nokia telefont, én annak is örültem és becsülöm édesanyámat, hogy nem egy érintős okostelefont kaptam, hanem egy gombosat, ez annyit tett az életemben, hogy a mai okostelefonomat csak arra használom, hogy: reggel ébreszt, hívnak, üzenetet kapok, ha kell GPS az autóban akkor annak tudom használni, fényképezek, zenehallgatás. Nem lógok a telefonon 10 órákat, sosem látni szinte a kezemben, nem sétálok át az úton, bedugott füllel és telefont bámulva. Számítógép az más. Abba engem 6-os koromban vittek bele, függő voltam 10-es osztályomig, idén kitoltam saját magammal. Eladtam a 250 ezres gamer számítógépet és vettem egy 180 ezer forintos laptopot, így nem viszi a játékokat, azóta nem játszom, ennyire egyszerű. Messengeren beszélek távoli barátokkal videohívásban, akikkel korábban még játékok alatt ismerkedtem meg, és ő is érett ember lett. Nem az egyetem csinál a gyerekből felnőttet, hanem a szakmunkás, ott számítógépfüggőkkel nem igen találkozni. Olyan mint a katonaság, szó szerint, azon vannak, hogy kikészítsék a gyereket, aki kibírja a 3 évet, az egy felnőtt férfi lesz lelkileg, aki felelősségtudatos és nem fél az akadályoktól. Ha nekem lenne gyerekem, kapna egy gombos ájfónt (Nokia), meg lenne egy saját laptopom, amihez odaengedném napi 1-2 órára, de az is szigorúan olyan, ami játékot nem visz el, mint az én jelenlegim, én elvagyok vele, netezek, filmet töltök le, arra tökéletes, még szerkeszteni is jó. Ha a gyereknek nincs testvére, az szívás szerintem, én a tesómmal sokat LEGO-ztam, élmény volt, vertük mindig egymást, de most minta testvérek vagyunk és igazán szeretjük egymást. Ha egyedül van a gyerek, ugye akkor nem tud kivel játszani a házban, unatkozik, de azt látni a gyereken, ha a szülő játszik vele, az nem olyan és ha van kutya, az sem beszélget vele. Ha van testvér és nincs nagy korkülönbség, az máris egy jobb helyzet. Azt sem lehet mondani, hogy menj ki barátokkal játszani, rendesen vadászni kell olyan barátot, aki nem gépfüggő, manapság a gyerekek 80% az, nincs kivel játszani, mikor én bicikliztem osztálytársakkal, volt egy ilyen gyerek, egyszer leesett 2 méter magasról és a sípcsontja 2 helyen is eltört, ultra vékony gyerek volt, hófehér volt a bőre, gerince C alakú, viselkedése meg hát... Érdekes. Csak akkor adnék egy gyereknek okostelefont, ha agyilag már megérett rá és felelősségtudatosan tudja használni, addig ott a fent említett gombos ájfón. Számítógépen én egy saját kis fiókot hoznék neki létre, úgy, hogy mi vagyunk a rendszergazdánk és azért az előzményeket végignézve, persze nem rákattintgatni, csak mégis mit néz, nehogy felnőttfilmet, terrorista videókat nézzen (volt a közelemben példa rá). Erőszakos számítógépes játékkal én sokat játszottam (Battlefield 4-1, PUBG, stb), mondjuk a koncentrációs képességet fejleszti és a gyorsaságot is, valamennyit át lehet belőle vinni a való életbe. Példának írom, légpuskával pontosabban tudtam lőni ezek után, illetve elkezdtem gitározni, ott is nagy előny volt, hogy gyorsan mozognak az ujjaim, zongoránál ugyan ez, gyorsíró képességem javult, ez sem hátrány, ha informatikus akar valaki lenni, vagy szimplán olyan helyre sodorja a szél. Az azonban fontos, hogy a gyerekkel tudassuk, mit jelent egy élet kioltása, megértetni vele, hogy mit csinál a játékban. Én azt nem mondanám, hogy mindenkinél rossz hatással van az ilyen videojáték, persze a pszichés problémával küzdő gyereknek biztosan nem adnék a kezébe ilyet, gyenge gép, nincs lövöldözés, nem élvezné a játékot... :D De ha a gyerek tudja, mit csinál, mivel járna a való életben egy ilyen tett, akkor én annyira nem ellenezném, nekem csak hasznomra vált ez a tudás.