Kamaszok, van itt olyan, akinek gerincferdülése van? Mikor derült ki, hogy lett kezelve, hogy alakult?

Kb. 16 voltam amikor megtudtam. Lesérültem edzésen ,fájt a hátam és így derült ki ( de nem amiatt fájt).

Jártam egy évig gyógytornára de abbahagytam. Szerencsére nem látszik és csak egy minimális gerincferdülésem van. Nem fáj meg semmi. Illetve mivel kicsit későn derült ki mire már becsontosodtam így már nem nagyon lehet korrigálni. De nem zavar.

nincs olyan, hogy gyógytorna, gyógyúszás.

Van rendes torna és rendes úszás és van a többi.

Ha ezekre is olyan törvény lenne, mint a c vitaminra, simán perelhető lenne az oktató, mert ezek nem gyógyítanak.

Elég szánalmas, hogy a gyerekeket hibáztatják, amiért nem csinálják az értelmetlen "gyógytornákat"

értelmetlen csak egy kézzel úszni :D

hátúszás semmir se jó, de mivel a nevében benne van a hát mindenki azt hiszi, az gyógyítja a hátat.

Ennyi erővel hátizsákkal is úszhatnának :D

Már kb 13-14 éves korom óta gyanakodtam, hogy nekem gerincferdülésem van, mivel láttam, hogy az osztálytársamnak, aki ezzel küzdött, milyan alakú a dereka (az egyik oldalon sokkal "karcsúbb", a másikon egyenes), és kis mértékben, de magamon is ezt vettem észre. Akkorra viszont már nem nagyon volt jellemző az éves orvosi vizsgálat, amikor a gerincferdülést is nézik, otthon magamnak lefotózva nem láttam semmit, másnak pedig nem szóltam.

Most 20 évesen vesemedence-gyulladásom lett, de úgy, hogy lázam napokig nem volt, csak a hátam fájt. Emiatt elküldtek röntgenre, akkor derült ki. Az ortopédián 10 alkalmas gyógytornát írtak fel, meg egyéb általános tanácsokat mondtak (ússzak, otthon is tornázzak, stb.), de alapvetően azt éreztem az ellátáson, hogy ezzel a problémával nem nagyon tudnak, és nem is nagyon kell mit kezdeni az odafigyelésen kívül (egy kis görbület van csak).

Nem tudom azóta javult-e, meg tud-e javulni egyáltalán. Különösebb panaszt eddig sem okozott, szokott fájni a hátam a folytonos üléstől, rossz testtartástól, gyenge hátizmaimtól, úgyhogy az biztos, hogy a háterősítő gyakorlatokra szükségem van, de remélem a későbbiekben sem durvul be a helyzet.

13-14 éves koromban az iskolaorvos szúrta ki, hogy gerincferdülésem van, beutalt ortopédiára. Ott egy mogorva doki megvizsgált, röntgent nem csinált. A leleten ilyen-olyan scoliosis, bordapúp, stb. szerepelt, a részleteket elfelejtettem. Adott két ív papírt teleírva, hogy ezeket a gyakorlatokat csináljam otthon. Kontrollra nem hívott.

Otthon anyám nyomására minden nap végigcsináltam a gyakorlatokat. Emellett az iskolában köteleztek "gyógytornára", ami minden volt, csak gyógytorna nem. Gyakorlatilag heti plusz egy tesióra délután, ahol leginkább gimnasztikáztunk, de volt, hogy pl. tigrisbukfenceltünk. Időpazarlásnak tartottam és utáltam.

Amikor egyetemre kerültem abbahagytam mindenféle tornát. A hátamon látható görbület sose volt. Mivel én is orvosira mentem, amikor az ortopédiát tanultuk, rákérdeztem a gyakorlatvezető dokinál, mit kéne ezzel tenni. Rámvigyorgott, és szó szerint ezt mondta: "hanyag megvetéssel kell kezelni".

Mikor elvégeztem az egyetemet és kórházban kezdtem dolgozni, csinálhattak egy röntgent, hadd lássam végre, mennyire görbe. Azon a röntgenen számomra látható görbület nem volt (bár én nem ortopédiára szakosodtam, lehet, hogy a szakember számára van rajta valami minimális eltérés).

Jelenleg 36 éves vagyok. Azóta is "hanyag megvetéssel" kezelem a dolgot. A hébe hóba készített mellkasröntgeneken eltérést továbbra sem látok. A hátam sohasem fájt.