Kínos szituációk?

Az első ciklusom 4. napjának reggelén már nem volt vérzésem, azt hittem ennyi volt, úgyhogy nagy lazán elindultam betét nélkül suliba. Az első órán viszont éreztem, hogy baj van, megindult a szökőár. Épp dolgozatot írtunk, de meg sem kérdeztem a tanárt, hogy kimehetek-e, csak kirántottam a betétet a táskámból (szerencsére volt még nálam), szóltam, hogy "utat!", és rohantam a mosdóba. Mikor visszajöttem, röhögött rajtam mindenki, próbáltam pókerarcot vágni, mintha mi sem történt volna, és ott folytattam, ahol abbahagytam. Tanár sem kérdezett semmit, csak furcsán nézett rám. :D Szerencsére az alsóneműm lett csak véres, még idejében felitattam wc papírral, a farmerom nem lett olyan. Kínos volt, de nem éltem meg tragédiaként. :)

Kisebb balesetek amúgy csak addig történtek, amíg betétet használtam, amikor tamponra váltottam, sokkal kényelmesebb volt, és onnantól kezdve nem aggódtam. Betétnél nagyon utáltam, hogy ültem 45 percet az órán, majd amikor felálltam, dőlt belőlem a vér.

En mar 36 vagyok, de atazas a mai napig van. Betegseg miatt nagyon eros a verzesem, a legvastagabb tampon plusz ejjeli betet, 20 perc es teljesen atazik. Ilyenkor ha tudok , otthon maradok. De gyerekem van igy ezt nem mindig tehetem meg.

Jo tanacs, betet / tampon MINDIG legyen nalad, es ha megvan akkor sotet nadrag / szoknya.

Általában figyelek, ha várom, hogy jöjjön, akkor tisztasági betét éjjelre.

Na aznap olyan álmos voltam, hogy fürdés után azonnal el is nyomott az álom.

Szombat hajnalban arra riadtam, hogy elönt a vér. Ugrás, ki a klotyóra, gyors zuhany, betét.

Az ágy természetesen csurom olyan lett, úgyhogy kénytelen voltam felrázni szegény Kedvest (beteg volt, végre tudott aznap aludni), hogy ágyneműcsere.

Ágyhúzás után meg olyan rosszul éreztem magam, hogy majdnem elbőgtem magam a bűntudattól, hisz még félig lázas, én meg felébresztem a saját hülyeségem miatt.

Ő persze feleennyire sem vette a szívére, bágyadt mosollyal magához húzva nyugtatgatott.