Kamaszok, ti miért kezdtetek el dohányozni? Nem volt bennetek semmi félelem? Hogyan lehetne megóvni a dohányzástól az embereket?

Az első szál azért jött, mert kíváncsi voltam.

Nagyon tetszett, szóval ezután partidohányos lettem.

Majd partidohányosból alkalmi dohányos.

Úgy gondolom, hogy annak ellenére, hogy már majdnem 5 év eltelt a partidohányzásom kezdete óta, most még mindig csak alkalmi dohányos vagyok. Van, hogy minden nap rágyújtok többször is, de van, hogy 1 hétig egyáltalán nem.

Nem volt semmi félelem. Mégis tizenévesen milyen félelem lenne? Félelem a betegségtől, haláltól? Na ne mondd, hogy ez fiatalként bárkit is motiválna.

Utolsó kérdésedre nem tudok mit válaszolni. Szeretek cigizni, szerintem jó dolog, és őszintén elmerengek rajta néha, hogy milyen uncsi lenne cigi nélkül, szóval nem érzem úgy, hogy bármi óvintézkedést kéne tenni, pedig már elég nagy szamár vagyok. :S

elsőnek igazat adok abban, hogy minél jobban van ellenezve, annál nagyobb lesz felé a kísértés. a függőségre való hajlam meg gyerekkorra nyúlik vissza(aki nehezen szokott le pl. a cumiról, az könnyen függő lehet később is mástól)

neke a bnőim cigiztek én csak a kezemben tartottam, milyen vagány alapon.

aztán azon agyaltam, hogy ugyan, mit nem lehet ezen letenni, na majd én megmutatom.

aztán szólt a barátom(amikor még nem is cigiztem)hogy ne cigizzek...így megint belémbújt a kisördög, hogy ugyan miért nem..

aztán első slukkoknál vártam a köhögést, semmi nem volt, a füsttől ijedtem meg, hogy miért nem jön ki belőlem..

szerintem úgy lehetne megóvni az embereket tőle, hogy egyszerűen ne is ismmerjék a cigit, a dohányzást, így nem kelt fel érdeklődést sem.

Anyukám kicsi korom óta dohányzott, ezért láttam, hogy egy felesleges, büdös sz*r. 12 éves korom körül megkínált vele, mivel úgy gondolta, hogy ha már minden áron ki akarom próbálni, akkor inkább vele, mert tud vigyázni rám, mint hogy a suttyó haverokkal. Nem próbáltam ki, mert nem érdekelt. És azóta se szívtam egy árva slukkot sem. Nem is értem, hogy miért lesz kíváncsi rá bárki is, aki már érezte a szagát a ruháján, a haján, stb...

Anyám soha nem tiltotta foggal körömmel, mert az ő neveltetése miatt tudta, hogy azzal úgy is csak az ellenkezőjét éri el.

16 évesen kezdtem el szívni, de akkor még csak alakomszerűen, 17-18 évesen szoktam rá. mert jól esett, ennyi.

Ezegyszerűen az embertől függ, vagy szereti, vagy nem.

Van olyan fiatal akinél az egész baráti társaság szívja, és az egész család is, mégsem érdekli a dolog, valaki pedig nagyon hamar rászokik. Tehát ezért gondolom hogy sehogy nem lehet megóvni. Ha szívja akkor próbálja mértékkel szívni. szerintem ez fontos. De tiltani felesleges, mert ha akarja úgyis szívja. Szerintem nincs a fiatalokba félelem egyáltalán ilyen téren.