Van olyan közületek, akiket fiatalon szült az anyukátok? 18-19-20-21 évesre gondolok. Mit gondoltok, jól felnevelt benneteket, vagy érzitek, hogy még kicsit fiatal volt a gyerekvállaláshoz?

Tesómat 20 évesen szülte nem tervezett gyerekként, engem 27 évesen tervezett gyerekként 2 vetélés után.

Tesómnál nagyon feszült volt, állandóan dohányzott (nem terhesség alatt), ideges volt, túlféltette, apám nem segített semmit (szintén 20 éves volt), viszont rá több figyelem jutott, ő saját elmondása alapján fiatal volt hozzá és nehéz volt egyedül cipelni az anyaság összes terhét.

Én már nem voltam szenzáció, velem nem is volt itthon, folyton csak dolgozott, de hiába mert sose volt pénz, apám vert, kiabált....

Szerintem nem csak kor függő a dolog, a párkapcsolat minőségén is sok múlik, hogy a másik mennyit segít, hogy áll hozzá a dologhoz. Illetve anyagi helyzet is nagyon befolyásoló, mert én így egy idegbeteg anya mellett nőttem fel, aki ritkán láttam, ha éppen ott ovlt, akkor is azon ment a vita, hogy nincs pénz, mert apám elissza azt a keveset is ami lenne.

Engem anya 17 evesen szult.

Apukam akkor 20 volt,de termeszetesen lelepett,mert hat ki vagyik 20 evesen gyerekre,elmondasa szerint..

Aztan amikor egy eves lettem eszbe kapott,hogy azert megis van egy gyereke,es azutan rendszeresen latogatott,elvitt,fizette a gyerektartast.

Ezutan,amikor 9 eves voltam,ujra egymasra talaltak,es azota ismet egyutt vannak:)

Ugyhogy docogosen,de ujra egyutt van a csaladunk,es most fog majd megszuletni a kisocsem is,termeszetesen o mar tervezett gyerek:D Bar azert ez a 16 ev korkulonbseg sok lesz,de hat ez van:)

Egyebkent en nem ereztem semmi hatranyat,hogy ilyen kis szerelemgyerek vagyok,sot mi tobb,mivel anyukam most 33 sokkal fiatalosabban velekedik a dolgokrol,nem egy begyoposodott fajta,mint ilyenkor mar a legtobb szulo..

16L

21 volt apukám, és 22 anyukám, remélem, ez még idefér. Utána másfél évvel később jött a húgom, és két évvel később a másik húgom, szóval elég fiatalon elég sok gyerekük lett. Mind tervezve voltunk. És egyáltalán nem érzem, hogy fiatalok lettek volna a gyerekvállaláshoz, nagyon érettek voltak és a kapcsolatuk is stabil alapokon állt (ahogy ez a mai napig nem változott, már 25 éve együtt vannak, középiskola óta). Szakmunkásképzőt végeztek anno, így nagyon hamar munkába álltak (lényegében 15-16 éves koruktól kezdve dolgoztak), szóval megvolt a felelősség, és az anyagi háttér is, hogy (habár szerényen, de) biztosítani tudják a megfelelő körülményeket. Apukám felől elég gazdagok a nagyszüleim, annyi támogatást kapott minden gyerekük, hogy vettek nekik egy-egy lakást. Így ott kezdődött az életem, de néhány évvel később már saját pénzből építtettek egy házat, amiben a mai napig lakunk. Na de eltértem a tárgytól :)

Szóval egyáltalán nem érzem kárát annak, hogy fiatalon elkezdték a családalapítást, sőt, nagyon sok előnye van, hiszen most, hogy felnövünk, kirepülünk mindannyian a tesóimmal, nagyon jó, hogy viszonylag fiatal és emiatt nem begyöpösödött szüleink vannak.

19 éves volt anyám és tervezett gyerek voltam. Egyébként egyáltalán nem való neki gyerek és ezt ő is megmondja. Ha nem lett volna akkor terhes, nem is lenne gyereke. Tehát én még jól jártam. Nincs köztünk meg az anya-lánya viszony, és nem is nagyon viseljük el egymást, de ezt nem hozom összefüggésbe a korával, inkább a felfogásával.

Az biztos, hogy megtanította, mit csináljak máshogy a gyereknevelésben, mint ő. Kiskoromban rengeteget foglalkozott velem, viszont mikor elkezdtem kamaszodni elég nehéz eset lettem és bár azóta már javult a viszonyunk, azért még mindig öljük egymást.

Anyu betoltotte a 17-et es 10nap mulva megszulettem. Apu akkor 23 volt. Semmiben nem szenvedtem hianyt, bar nem aranybol volt a ragokam, de mindent megkaptam, tisztessegesen neveltek.

Orulok, hogy igy alakult, hisz a hamarosan megszuletendo lanyomnak lesz egy fiatalos anyukaja/apukaja es a dedimamajaval is talalkozhat.

Egy 23eves, 37hetes kismama.

Ugyan már 7-es, dehogyis. Oké, hogy régen a többség fiatalon szült, de engem pl. anyám 36 évesen, pedig felnőtt vagyok már és első gyerek. Apu szülei pedig 28 évesek voltak, szintén első gyerek, és elhiheted, hogy már nem fiatal. :) Sőt, én is és apám is egykék vagyunk, pedig ez anno nem volt divat, főleg nem az ő korában. Ráadásul a korosztályomban nem kevés embert ismerek, akiknek a szülei már bőven 30 felett voltak a születésükkor, úgyhogy szerintem felesleges a "valószínű" szót használni...

Amúgy bocsi, hogy offoltam, a témához nyilván nem tudok hozzászólni.