Most 9. -es a fiam. Nem tanul eleget, rengeteget rontott, még bukásra is áll. Próbáltunk rá hatni, szépen, csúnyán, de hatástalan. Megoldás?

Toprengtem egy kicsit a dolgon, hogy en mit tennek.

- eloszor is leulnek vele beszelgetni. Valami semleges helyen, kavezoban, cukraszdaban, barhol csak nem otthon. Szigoruan csak az egyik szulo, az aki meg tudja orizni a nyugalmat. Megkerdeznem hogy mi a problemaja. Nem szamonkeroen, nem eliteloen, hanem ugy hogy tenyleg erezze: tudni akarom a valosagot. Gond van-e az iskolaval tanarokkal, osztalytarsakkal. Szeret-e oda jarni, vagy zsigerileg utalja? Aztan megkerdeznem hogy mi a terve a jovore nezve. Ha azt mondja hogy nem akar tanulni, azt sem itelnem el, csak meghallgatnam.

- Aztan higgadtan, nyugodtan vazolnam neki, hogy szerintem milyen lehetosegei vannak. Ha nem tanul, akkor mit fog tudni dolgozni. Itt sem a hoborges a lenyeg (Kukas leszel!!!) hanem az oszinteseg. Lassa hogy mi var ra, meg ha kamaszkent nem is tudja teljes melysegeben felfogni.

- elmondanam neki, hogy nem kotelezo tanulni. Ha akarja, 18 evesen abbahagyhatja az egeszet, de akkor a sajat labara kell allnia, mert nem fogom eltartani.

A lenyeg az hogy valami kideruljon, mi van a hatterben. Persze lehet egy altalanos kamaszkori lazadas is, vagy az is hogy a szulok egyszeuren tulbecsultek a csemetet, esetleg tul nagy elvarasok ele allitottak (tipikus diplomas szulo hiba). Meg kell probalni ismet kiepiteni egy bizalmi kapcsolatot a gyerekkel, egy kommunikacios csatornat. De ez csak akkor megy, ha nem hoborog a szulo, nem fenyeget, nem idegeskedik, hanem nyugodt marad. Es hiteles. Azaz nem fenyeget olyasmivel amit nem vagy nem akar betartani. Hanem a tenyeknel marad, meghozza olyan modon hogy a gyereknek is nyilvanvalo legyen.

Aztan a szulo elgondolkodhat azon hogy:

- nem allit-e tul nagy elvarast a gyerek ele.

- nem terrorizalja-e valamilyen modon, lelki terror, hiszti, nagy duma nulla tartalom, akarmi

- hiteles-e a gyerek elott? Betartja-e amit iger? Odafigyel-e a velemenyere? Nem szolja le miatta? Nem nyomja-e a "majd ha olyan idos leszel mint en, akkor majd megerted" dumat?

- lehet-e olyasmit talalni, amivel motivalni lehet? Pl. ha jobban tanul akkor kap valamit, elmehet a haverokkal, sportolhat, barmi? Pozitiv megerositesre van szukseg, nem buntetesre!

hirtelen ennyi.

Jéééézusom! Mi az, hogy lehet drogozik? Meg hogy mivel tölti az idejét? Nyilván a hobbijával. Filmezget, olvas, netezik, játszik, sportol, akármivel töltheti az idejét. Minden kellemesebb a tanulásnál, lássuk be :D

Amúgy én is eléggé eleresztettem magam 9.-ben, majdnem buktam matekból. Olyan kedvem volt, sz.rtam az egész tanulásba. Semmit nem rontottak el szüleim, semmi komoly bajom nem volt. Rühelltem a tanárt, nem érdekelt ez az egész.

Aztán összeszedtem magam, mindenből 85% fölött érettségiztem, most ELTE IK-ra járok, tömény matek :D

Szerintem a 9. elég nehéz, mert új suli, új társak, új tanárok, meg az "én már középsulis nagy vagyok, lazuljunk" érzés.

Nem mondom hogy hagyd rá, de ne parázz.

(Egyébként attól hogy nektek van diplomátok, szvsz nem kötelező hogy neki is legyen)

20/L