13 éves lányom van, aki elég rosszul tanul. Küzd még valaki hasonló problémával? Hogyan tudok neki segíteni, ha szinte semmit nem mond el nekem?
Elsős kora óta leültem mellé délutánonként tanulni, de már akkor is megpróbált sumákolni, nem mondta meg a feladatokat. Amikor meg tanulni próbáltunk csak nézett maga elé és nem vagy csak nagyon halkan válaszolt. Nagyon gyűlölte a sulit. A pozitív ráhatás teljesen hasztalan volt. A szidástól pedig még jobban bezárult, mintha nem is ott lenne ahol én. A tanárok csak széttárták a karjukat, a pszichológusok meg csak okoskodtak (pl.: dicsérjem többet, de ezzel eddig sem volt gond), de használható tanácsot nem tudtak adni.
Jövőre pályaválasztás, nagyon félek, hogy elrontja az életét. Ráadásul mindenki az én hibámnak tartja, amitől még vacakabbul érzem magam.
S.O.S.
Nagyon utáltam mikor édesanyám mondogatta nekem, hogy "tanuljak, tanuljak, tanuljak" nem vettem komolyan.Nekem talán az segített mikor leültek velem erről komolyabban beszélni és felnőttként kezeltek.Elmondták milyen következményei lesznek, ha nem tanulók jól azt is felhozták, ha ők nem lesznek nekem az életben attól még talpra kell állnom, különben éhezni fogok és egy rabszolga leszek amit az állam pont elszeretne érni.Azt is elmagyarázták mennyivel több lehetőségem lesz, ha egy jobb iskolába kerülök, mert nagyobb a valószínüsége, hogy többet kereshetek és jobb életem lesz.Ekkor egy kicsit én is átgondoltam a dolgot nem kerültem a legjobb iskolába ígyse, de miután rájöttem az a közösség nem jó nekem minden áron azon voltam, hogy jobb iskolába kerüljek.Remélem azért tudtam valamennyit segíteni, így gyerekfejjel is...Sok szerencsét!Néha a gyerekekkel éreztetni kell a valóságot különben nem fogják érteni.De meglehet próbálni a jutalom osztást az 5-ösökért pl. kap érte egy kis zsebpénzt, vagy csokit.
15/L
Abszolút együtt érzek veled. Van egy barátnőm akinek két nagyon jó eszű gyerkőce van, akár kitűnőek is lehetnének. Az ő elve viszont, hogy nem követel tőlük semmit csak a lelkükre beszél ha kicsit rontanak. Viszont szerencsés mert a gyerekek alapból szorgalmasak, így nem kell Őket nógatni. Szerinte megéri hogy az ötösök közé becsúszik néhány négyes, mert cserébe a srácok élvezhetik a gyerekkorukat. Ja és mindkettő keményen sportol.
Nálunk viszont nem ilyen magas szintű problémák vannak, hanem kettes és hármas között dőlnek el átlagban a jegyek.
Ezért is félek mert szeretném ha szakközpépbe mehetne, de így nem fog sikerülni.
Egy 15 éves fiú vagyok, és én is hasonló problémákkal küszködtem. Egyszerűen nem veszi komolyan a dolgokat, és lusta. De nem szabad túlságosan erőltetni (engem az anyukám még fel is pofozott, ott még jobban megmakacsoltam magam.) Szerintem többet kéne beszélgetni vele, vagy elmondani, hogy érinti Önt a kislány viselkedése. Bár még növésben van, a kamaszok mindig ilyenek.
Nagyon vigyázni kell hogy kikkel barátkozik, mert a rossz emberek is hatással vannak rá. Nekem általánosban volt egy barátom, keményen súrolta a kettes magatartási szintet, és ameddig vele barátkoztam, nem voltam hármasnál jobb tanuló.
Most hogy felfogtam a dolgok lényegét, hogy a dolgoknak következményei vannak, és ha még unalmas is a tanulás, attól függ az egész jövőd..Ha buta vagy nem lesz jó állásod, és nehezen fogsz megélni.
Most 17 éves vagyok, senki nem ült le velem tanulni egyszer sem, mindig magamzól kellett. Sokat is szenvedtem emiatt. Rengeteget jártam utána a dolgoknak, utánaolvastam, tanároktól óra után magyarázatot kértem stb. Ez oda vezetett, hogy nyolcadikban 4.8as átlagom volt matektagozaton, most meg Bp egyik legjobb gimijébe járok. Lehet, hogy a te hibád, de nem akarlak hibáztatni. Ha mindig fognánk a baba kezét, sosem tanulna meg járni, hagyni kell elesni, de éreztetni kel vele, hogy hiába sem segitesz neki fölállni, ottmaradsz mellette és hiszel benne. Talán ez maradt ki nálatok, nem hagytad "elesni" a lányod, mindig ottvoltál mellette tanulásnál, sosem kellett megküzdenie a leckével, meg azzal, hogy egyáltalán hogyan álljon neki, mert te mindig segitettél neki ebben. És ezek után hiába dicsérted pozitivan a munkáját, hisz az a te munkád volt, nem az övé. Ezek után szerintem változtasd meg a módszereidet, hozakodj elő rengeteg negativ példával, hogy mi lesz ha nem tanul, de lehetőleg ne kitaláltakkal, hanem valósakkal, az ismerőseiddel, vagy a környezetedből. Sztem van annyira érett, hogy felfogja az érettségi alap, ezenfelül ha akar vmit kezdeni magával, muszáj vmilyen útonmódon továbbtanulni középsuli után. Ha ezek nem hatnak, akkor hagyd magára. Ne segits neki, és mikor egyedül fog megoldani egy feladatot, vagy egyedül tud tanulni, az rettentő jó érzés lesz, és márcsak ezért az érzésért is többet fog tanulni. Nekem ez bejött, mmint saját tapasztalatokat irtam le, hogy velem mi történt. Remélem sikerül:)
/gépnarancs/
Köszönöm mindenkinek a válaszokat. Külön köszönöm gépnarancs válaszát. Pár hónap óta nem megyek be a lányom szobájába tanulni, ráhagyom a tanulást. Igaz néha benézek rá, hogy tanul-e, de egy ideje minden alkalommal tanuláson kaptam. Ez pedig a jegyein is meglátszik. Az év eleji jegyekhez képest most enyhe, de stabil javulás látszik, ráadásul úgy, hogy ezt nélkülem érte el. Talán csak arról van szó, hogy kezd érettebbé válni, de az ok mindegy is, a lényeg az eredmény. Persze azért ha bejön hozzám egy könyvel, hogy segítsek azonnal a rendelkezésére állok, nem én írom meg helyette a leckét hanem próbálom rávezetni, hogy Ő jöjjön rá a megoldásra.
Remélem most már lassan de biztosan elindul.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!