Csak én vagyok ilyen "abszurd" és "nem normális" tinédzser, aki nincs oda a táborozásért? Vagy más is van/volt ezzel így? Az igazat megvallva, a frász kerülget az erdei iskolától!

Bár már nem vagyok tini, de ha megnyugtat én is utaltam az ilyesmiket.

Szerintem az is közrejátszhat, h pl. Nekem nem voltak igazi jó barátaim az osztálytársaim, szóval ha nem volt muszáj nem veluk toltottem a szabadidőmet.

A kempingezesert sem rajongok. Úgy gondolom, ha már nyaralás, akkor engedhessem meg magamnak azt, h kényelmi dolgok vegyenek körül, ne közös fürdő/wc, stb.

Gondolj arra, h hamar el fog telni az a pár nap, és ha már muszáj menned, próbáld kicsit élvezni!

Én olyan szinten álltam az ilyesmivel, hogy képes voltam betegnek tettetni magam, hogy ne kelljen elmenni, volt, hogy kabátos időben pulcsiban jártam hátha megfázok és otthon maradhatok. Akkoriban nem tudtam idegen helyen aludni, pláne tömegszálláson, kiborultam a rovaroktól, mindig olyan helyen voltunk, ahol kultúrálatlan volt a wc és a zuhanyzó, a kajáról nem is beszélve. Mindenki odavot milyen egy hisztis, kényes, kibírhatatlan csaj vagyok, de mindig szörnyen éreztem magam. Éhesen, koszosan, kialvatlanul értem haza, ha nem tudtam kibújni alóla. Volt, hogy 3 napig nem aludtam, mert nem tudtam.

Szóval nem vagy egyedül! Kitartást, vége lesz a sulinak és neked tetsző kirándulásokat élvezni fogod.

Én azóta már 30 éves vagyok, sok helyen jártam saját szervezésben és imádok utazni, kimozdulni, de csak kényelmes szállásokra megyek autóval vagy repülővel, és így nagyon jó, tehát nem vették el egy életre a kimuzdulástól a kedvem.

általános iskolás koromig szerettem táborokba járni, többször is voltam, jól éreztem magam. Utána viszont már nem tudtak volna rávenni, hogy táborba menjek, inkább a haverjaimmal szerettem menni mindenfelé...

Egyrészt hozzáállás kérdése is, hogy ki miért szereti a táborokat. Másrészt személyiségfüggő is a dolog, egy visszahúzódó gyerek nem szívesen megy társaságban. Harmadrészt az érdeklődési kör is befolyásolja, ha valaki nem szereti az eredi iskolát, akkor lehet, más típusú táborban sokkal jobban érezné magát.

Én az ellentéted vagyok, imádok táborozni, de meg tudom érteni a te álláspontod is, hogy nem szereted a kényelmetlen helyeket, a nem megszokott alváshelyet.

Szerintem kifejezetten izgalmas úgy élni, hogy fel kell találnod magad, legalább 5 emberrel együtt kell egy szobában aludnod, be kell osztanod a kaját stb. Én ezért fogok kollégiumba menni, az olyan, mint egy jó hosszú kirándulás! :D

En sosem mentem az ilyenekre, ettol meg nem lettem outsider, tok joban voltam az osztalyommal es az evfolyamommal, mig ok taboroztak, mas tarsasaggal utottem el az idot. A mai napig utalom az ilyen programokat. A ferjem meg elt-halt erte. Kivancsi vagyok, hogy a lanyunk hogy lesz majd vele. Ne menj, ha nem erzed jol magad. Jarj sportolni (en gimis koromban kezdtem jogazni) keszulj nyelvvizsgara, stb. Stb.

Kesobb amugy a golyataborokba sem jartam, pedig ket szakon tanultam, nekem az sem jott be. Ennek ellenere a mai napig tartom a kapcsolatot a csoporttarsaimmal, azt az egyet kiveve, aki foszervezoje volt az ilyen dolgoknak.

Én max azért várom a holnapi osztálykirándulást, mert nagyon szeretem az osztályom, jó lesz majdnem egy hetet velük tölteni. De a nagyrészét én se várom: Akármennyire is nem sátorozás színvonal van, közös zuhanyzó, tábori ágyak, és pókok, amiket két araknofóbiás szobatárs mellett nekem kell eltávolítanom. A kaja legtöbbször rossz, ha találunk egy kisboltot az már jó. A programok elmennek, de tuti nagyon fáradt leszek. A heti négy futásos rendszeremet se tudom betartani, mert ott nem lesz lehetőségünk barátnőkkel kimenni, és a kajára se tudok annyira odafigyelni, mert ha meki van akkor meki van.

Általában alig várom, hogy a saját ágyamban aludjak, a saját zuhanyzómban fürödjek meg ilyenek, de végülis nem szoktak olyan rosszak lenni. Van, amikor megéri, pl. amikor múlt hónapban Angliába mentünk, annyira fáradt voltam, meg örültem, hogy nem a buszon kell aludni, hogy azt se néztem meg, jó szobába megyek-e be :D

Szóval nem vagy egyedül, de ezek a tapasztalatok kapóra jönnek majd később.

En ugyan igy vagyok vele. Kijovok az osztalytarsaimmal meg minden, szoval ezzel nincs baj, de en egyaltalan nem vagyom arra, hogy napokat toltsek az iskolai tanarokkal es napi 24 oraban azt csinaljam amit mondanak. Ha a baratnoimmel mennek es azt csinalnank amit akarunk az mas.

14/l