Mit tegyek?! Hogyan neveljem meg?
A lányomról (19) és a fiamról (15) van szó! Az idősebbik azt képzeli, hogy 19 évesen már érett nő, mehet ahová, akkor amikor ő és azokkal akikkel akar bárhova, és mostanában magával rángatja a kisfiamat is!
Néhány éve nagyon megromlott a kapcsolatom az idősebbikkel, mert lázadozik, alig mondja el a problémáit, bömbölteti a zenét, teljes mértékben nőietlenül öltözködik és viselkedik. Belerángatja ebbe a fiamat is, nem hozzá illő társaságba viszi, szó szerint idétlenül öltözteti fel és ő ezt hagyja, mert felnéz a nővérére és mindig szót fogad neki! Teljesen ellenem neveli és pedig már nem tudok mit kezdeni vele, kétségbe vagyok esve.
Ja és még valami-- az én unokám is borzasztóan kezdett beszélni egyre több trágár szót használt csak úgy sz*-ok bele stb. bármiről akartam bele beszélni.
Aztán begurultam és nem vasaltam ki a ruháit, polóit és gatyákat amikor pedig jött hogy -- nincs mit felvennem... nem vasaltál? Tele a kosár vasalatlannal most mi a fra..t vegyek fel?
Tényleg, el is felejtkeztem a vasalásról a fr..ba. De mit érdekel téged az a sok f..z mit mond, tiszta és kész az a lényeg tiszta, ha nem jó akkor fogd fiam a vasalót és vasald ki szépen.. a semmi kedven ilyen sz...ágokkal foglalkozni.
Mit is írhatnék neked erről... nem kapott levegőt az unokám hogy ilyen szavakat is képes vagyok kimondani én aki még a hü.e szót se használtam soha!
azóta leszokott nagyjából az ilyen szavakról inkább az öccse felé néha használja aki felmérgesíti.
De az is igaz hogy titokban segítettem megvalósítani az álmait- 18 évesen besegítettem a jogsi megszerzésébe anyagilag- és a nyáron egy használt kocsi vételébe mert a férjem nem adta még kölcsön se a mi kocsinkat. Most boldog többet van itthon szóba áll a nagyapjával megkérdezi kell e segíteni és végre elárulta hova megy tovább tanulni és milyenek a tervei a jövőjét illetően.
Na persze ennek ára volt... a férjem tudta nélkül van 120 ezer adósságom amit havonta levonnak a nyugdíjamból. Ennyivel és egy kicsivel többel pótoltam az unokám diák munkájával szerzett pénzét mind két esetben.
Van amikor adnunk kell, hogy valamivel kifejezhessük a szeretetünket, és a irántuk érzett megbecsülésünket, hogy felnőttként tekintünk reájuk nem pedig gyerekként.MERT ezért lázadnak mivel azt hiszik ők a szemünkben még mindig hü.e gyerekek akik semmire se jók.
Az viszont nagyon jó hogy a kisebbiknek önbizalmat adott és segíti a tanulásban.
az is lehet, hogy valóban túl sokat dolgozol és kevés időd marad rájuk.... a pénz fontosságát és értékét még valahogy nem érzik 19 évesen se ha nincs a vérükbe. Nálam a nagyobbik nem érzi még, a kisebbik viszont igen-- ő nem költi el a zsebpénzét viszont 10 % kamatra szoktam tőle kölcsönt kapni
Az idősebbik már tizenegy éves kora óta ilyen, de remélem feladja egyszer ezt a marhaságot és érett felnőtt lesz belőle. Én meg lennék elégedve, ha a kislányom is észbe kapna és nőhöz méltóan viselkedne! Több férfi barátja van, mint barátnője, szoknyát és csinosabb cipőket sem akar felvenni. (Láncok lógnak rajta és tüskés karkötőket hord!) Arról pedig beszélni sem nagyon merek, mennyire elengedi magát! Verekszik, böfög, sárosan trappol végig a házban, szét szórja a ruháit, mindenhol csak a poszterek, gitár, sörösüvegek.
De ami a tényleg a legrosszabb, hogy lenéz, mert "képtelen vagyok foglalkozni velük". De kell a pénz, hiszen még gyerekek és ruhát kell venni, most ilyen-olyan sportra jár, koncert lesz jövőhéten, osztálypénz s a többi.
Egyébként a lányom azért elég jól bánik a pénzzel, de a fiú nem. Ő sokat költekezik.
Szerintetek mit csináljak, hogy udvariasak legyenek velem és mindenki mással is, és rendes ember módjára öltözködjenek? Nem bírok rájuk nézni lassan. Kidobáljam a túldurva ruhadarabokat meg a bakancsot? Szerintetek hatna rájuk?
Sajnos az öltözködés az a mostani csoport divat-- az én koromban is volt ilyesmi csak talán nem volt ennyire eldurvult a fiatalság-- mintha a jampik megjátszó, vagánykodó viselkedése is finomabb lett volna, mint a mostani bakancsosoknak van ahogy látom--- megállítani sajnos nem lehet mert galeri szokást divatot követnek oda tartozónak érzik magukat.
tudod kérdező mennyit mérgelődtem az ilyen-olyan különböző bandák öltözködési stílusa miatt?
Gondolhatod én nyugdíjból nevelem a két unokámat 10 éve, mert itt lettek felejtve mint feleslegesek" e miatt a nagyobbik unokám tele lett haraggal mindenkivel szemben, bezárkózott sokáig még barátka se volt, nem tudtam kihúzni belőle egy szót se--de amikor ruhát cipőt kellett volna vennünk, mert kinőtte, mert elszakadt... akkor semmi nem volt hajlandó megvenni.... mert ezt a sz.art ez a banda hordja azt a szemetet az a banda azt a cigányok azt a megjátszós nagyon gazdagok mocskok és ez ment éveken keresztül...
13 éves korában berágtam és a kezébe nyomtam annyi pénzt amennyi jutott reá, mondván vegyél amit akarsz elegem volt a hülyeségedből, és otthagytam az áruházba!-- azóta egyedül vásárol és úgy jár mint egy nagyon nagyon szürke egérke, de csak azt veszi fel amit megvesz.pl nem vesz fel téli bakancsot mert azt valamelyik bandatagok hordják divatból-- igy télen olyan csukát hord,ami olyan mint egy tornacipő, amiben az én lábam megfagyna..ő viszont aszpirinnel él télen e-miatt. szóval reménytelen dolog erőszakkal megváltoztatni náluk bármit is
tudod csak arra kell gondolni hogy a fiatalságunk hülyeségeit mi is kinőttük... reménykedjünk, hogy ők is.
Akkor mi is a probléma?
Megfelelő példakép az öccse számára, még te is belátod.
Tudom, nehéz ezt egy szülőnek belátni, és te ismered csak pontosan a helyzetet, de ezek alapján tényleg te vagy "vaskalapos".
A lányod egy szubkultúrát követ, és hű is hozzá, ennek nyílván oka van. Megtalált valamit ott, amit máshol nem. Szeretné az öccsét is "belevinni" ebbe a dologba, hátha ő is boldogabb lesz így.
Teljesen megértem a lázadozását, hiszen 19 éves, és te még mindig meg akarod szabni, hogyan öltözködjön. Ezzel csak provokálod. Ha megkeresi a pénzt a ruhákra, vegyen fel amit akar.
Ha nem büdös, nem koszos, akkor igenis lehet egy lány gyönyörű acélbetétes bakancsban, bandás pólóval, zenekaros felvarróval.
Egy válás hatalmas teher a gyerekek számára. Ő a rockerek/punkok (nem tiszta, hova is tartozik) talált megnyugvást.
Én 10 évesen elveszítettem apámat, és hidd el, bármit megtettem volna egy ilyen nővérért. Nekem nem volt senki, aki ilyen támaszt nyújthatott volna, úgyhogy 14 éves koromban már az önpusztítást választottam.
Cigi, alkohol, rengeteg koffein. (ne kérdezd miért, annyit tudtam, hogy az nekem rossz, tehát a célnak megfelel.)
15 évesen mindenféle felügyelet nélkül vágtam neki az éjszakának, és rengeteg rossz tapasztalat ért.
Mára már csak röhögök azokon a dolgokon, amiket akkor csináltam, és csodálkozok azon, hogy nem süketültem meg az éjjel-nappal üvöltő Nirvana-tól, de arra emlékszek, hogy hiányzott valaki, aki "vigyázhatott" volna rám.
Becsüld meg a lányod! Szerintem nagyon jó amit tesz.
Esetleges megoldás: Kompromisszum. Ha nagyon félted a fiad, beszéld meg a gyerekeiddel, hogy a kisebbik tartsa bekapcsolva a telefont, és mindig vegye is fel.
Ha ellenkezik a kicsi, beszéld meg a naggyal, hogy győzze meg. Mindenképpen magyarázd el, hogy ez az öccséért van, nem pedig Ő ellen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!