Ti hogy bírtok a kamasz gyerekeitekkel? Nekem van egy 20 meg egy 17 éves lányom, konkrétan megbolondulok már tőlük. Valaki nyugtasson már meg, hogy nem csak az enyéim ilyenek és hogy más is agyvérzés-határon van.

Jó tanàcs nekem is elkellene, nekem a hugom csinàlja ugyanezt. 16 éves(most lesz 17) de komolyan a szobàja olyan mintha bomba robbant volna! a szàja termèszetesen nagy. Ha menni akar vhova akkor "ő màr felelőssègteljes", de ha èn kèrek vmit akkor elmegy a füle mellett!! Flegma!!

Nem tudom hogy mit kène tenni. Amugy azèrt èl velünk mert babàm lesz ès nekünk mèg mindig nagyobb a lakàs! de màr teljesen kikèszít!(ès nem akarom hogy a fiam ezt pèldànak làssa)!!

Kèrdező, bocsi hogy ide irtam a panaszom de legalàbb àtèrzem hogy min mèsz keresztül!

megnyugtatásképp, én ugyan ilyen voltam kamasznak. trehány. anyu nem alkalmazott túl jó pszichológiát,mindent megcsinált helyettem, persze iszonyat üvöltés közepette. ha hagyott volna a "mocskomban",biztos h megcsináltam volna.

szerencsére kinőttem, gyorsan fel kellett nőnöm, így megtudtam hol lakik a magyarok istene :)

Én megpróbálnám kellemetlen helyzetbe hozni őket, összebeszélnék valaki jó ismerősömmel, esetleg rokonnal, barátnővel akivel bizalmas kapcsolatban vagy,és áthívnám hozzánk, amikor a gyerekek is otthon vannak, és egész egyszerűen megmutatnám a házat neki... Lehet ha idegen előtt kellemetlen helyzetbe hozod őket rájönnek, hogy talán minimális szinten de rendet kellene tartani. A másik meg, ha nem tesznek rendet nincs pénz (gondolom te finanszírozod a dolgaikat), a volt férjeddel nem tudom milyen a kapcsolatod, de vele is érdemes lenne ezt megbezélni, hogy tőle se kunyeráljanak.

Egyébként meg sajnos pont azzal rontottad el a nevelést, hogy mindent igyekeztél a fenekük alá tenni és ez most így bosszulja meg magát.

Én még csak 15 éves vagyok, de azért ennyire nem züllöttem el. Remélem ezentúl sem fogok.:D

De amúgy az az utazás jól jönne neked, ha a kisebbik lányod betölti a 18-at, mint ahogy az előttem szólók leírták.:) Talán rájönnének a hibáikra.:D

(És bocsi, hogy letegeztelek, remélem nem okoz gondot.:))

Az én felnőtté válásom elég drasztikus volt!

17 éves voltam, amikor anyukám szívinfarktusban meghalt.Itt maradtunk apámmal ketten.Az a kretén, egy hazudozós, kiállhatatlan senkiházi, főzni nem tudó, pénzt elbaszó féle fajta,még most is.Úgy hogy tulajdonképpen egyedül maradtam.

Ugyan ez voltam, mint a te gyerekeid.Simán el voltam mocsokban, elém volt tolva a kaja, mosott ruhám is szinte parancsra volt.Aztán egyik napról a másikra ez megszűnt.

Apám 2 hónappal anyám halála után új nőt talált, akit fél éven belül el is vett, és 1 éven belül egyedül is hagytak.

Talpra kellett állnom..végül is sikerült.Drasztikus volt, az élet hozta így.

Most 25 vagyok, 2 gyerekem van és férjem.Szerintem ha anyukám még élne, akkor még mindig a kis szobámba élnék a mocsokba.

A lényege a történetemnek az, hogy ne nyald kis a feneküket.Ha bulizni akarnak, menjenek dolgozni, ha kaját akarnak főzzék meg.Ha tiszta ruhát akarnak mossák ki.Lassan mind a kettő nagykorú lesz, az egyik már az is.Adsz fedelet a fejük főlé, meg fizeted a számlákat, akár még a kaja alapanyagot is megveszed nekik, de a többit oldják meg.Nem vagy te rabszolga..és ha mennek röhögni?Akkor mi van?Menjenek..ne érdekeljen.