Ez csak egyszerű, hosszú levertség, vagy valami más
gond?
Figyelt kérdés
Azt veszem észre magamon már hetek óta hogy semmi kedvem a legtöbb dologhoz, a szokásosnál is kisebb az önbizalmam,gyakran feszült és ideges vagyok, sokszor ki is török, mert nem tudom kontrollálni. Szüleim között nem igazán vannak rendben a dolgok, de ez már jó ideje így van, megszoktam, már annyira nem is vészes. Régen nagyon társasági voltam, most egyre jobban idegesít mindenki, irigy vagyok, ha valakinek jó, úgy érzem, mintha senkinek sem kellenék, sem fiúknak, sem a barátaimnak. Kicsit üresnek érzem az életem, be vagyok zárva. Ennek ellenére van, hogy tényleg nagyon jól érzem magam a bőrömben, elszórakozgatok, szóval depresszió kizárva. Valami ötlet, hogy mit kezdjek magammal?
2012. ápr. 19. 21:32
1/6 anonim válasza:
Ez kamaszkor.Mintha én írtam volna.:D szórakozz a barátaiddal,legyél velük,bulizz, sétálj a neked fontos emberrekkel,beszélgess.:D
2012. ápr. 19. 21:51
Hasznos számodra ez a válasz?
2/6 anonim válasza:
én is ilyen vagyok..:|| abban bízok,hogy majd elmúlik..
16/L
2012. ápr. 20. 16:09
Hasznos számodra ez a válasz?
3/6 anonim válasza:
20 éves vagyok,tehát mát nem kamasz..de hetek óta van nekem is ilyen.Hol előjön,hol elmúlik,szóval szerintem ez időleges.Egyébként én is életvidám vagyok,úgyh ..én vitamint szedek,pozitívabb zenéket hallgatok,hátha meghozza a kedvem:D
2012. ápr. 20. 18:40
Hasznos számodra ez a válasz?
4/6 anonim válasza:
ahh velem is ez van meg a környezetem 60%-val, valami levertség-hullám van..:S
2012. ápr. 20. 19:15
Hasznos számodra ez a válasz?
5/6 anonim válasza:
Mintha én írtam volna.. Csak nekem mondjuk már több hónapja tart. Ebben az évben (suli évben számolva) elvesztettem a legjobb barátnőmet, és rájöttem hogy talán nem is volt igazi barátnőm. Nagyon sokáig tartott feldolgoznom, és mivel előtte csak ráhagyatkoztam, el kellett kezdenem nyitnom a többiek felé.. Sokáig tartott talpra állnom, de szereztem pár új barátot, így edáig minden tök jó volt. Most meg megint rám jött ez az üresség, mintha nem lennék teljes és az egész életem rossz lenne, és úgy érzem csak én vagyok normális ebben a hülye mai világban.. Úgy érzem nem vagyok már olyan jó mint tavaly, és hogy nem vesznek már úgy észre a srácok se, és hogy megint elmarok magam mellől mindenkit.. holott ez nem igaz, de valamiért mégis így érzem. És nem is akarok kimozdulni itthonról.. ha hívnak lemondom, és inkább itthon alszom :| Tipikus érzelmi-hullámvasút.. Szóval bocs hogy kisregényt írtam, de legalább tudod, hogy nem vagy egyedül ezzel. :)
14L
2012. ápr. 23. 21:16
Hasznos számodra ez a válasz?
6/6 anonim válasza:
Azt hittem csak nekem van ilyenem. Mondanám, hogy megnyugtat, de igazából csak rosszabb lett a kedvem. Utálom a jelenlegi állapotomat. Olyan rossz felkelni.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: