Hogyan lehet két lány jó barátnője egymásnak, ha az egyik szomorú, a másik pedig nagyon boldog? (Bővebben lent)
A szituáció a következő:
Van két lány, legjobb barátnők. Az egyik lánynak végre összejön valami (alapból ő a visszahúzódóbb, és az, akit mindig csak a második, alig van valaki, akinek ő jutna eszébe először és nem a másik.), ezért nagyon boldog. Viszont ha a barátnőjének beszél erről a dologról, akkor az mindig rosszkedvű lesz, nem tud vele örülni. A másik vigasztalná, de csak annyit kap válaszul, hogy "hagyjál!". Utána egy olyan beszélgetésben, amiről a másik is tudomást tud szerezni(csoportos üzenet facebookon) kifejti, hogy úgy érzi a barátnője megelőzte, és rosszkedvű lett tőle.
Itt mi lenne a helyes? A boldog barátnőnek kellene tovább vigasztalnia, vagy a másiknak kellene elnyomnia a szomorúságot, hogy a boldoggal együtt örüljön?
"Egy igaz barát veled örül, vagy legalább is igyekszik úgy tenni. Pl nekem van egy barátnőm, aki nagyon jól tanul, szinte mindig csak ötösöket hoz és időnként kib*szott féltékeny vagyok emiatt, de sosem mutatom ki, mindig megdicsérem, hogy milyen ügyes, meg okos, vele együtt örülök még ha fáj is, hogy már megint jobb volt nálam."
Ez nagyon igaz! Rám is pl. Tehát szerintem így viselkedik egy barát,ahogy az előző ezt leírta:) Szóval a féltékeny viselkedik helytelenül,ebben az esetben,hogy ilyen bunkó.
Igen én vagyok a visszahúzódóbb, de szerintem attól még jó barátok vagyunk, több minden összejött neki.
Még egy másik kérdés: És ha a másik barátnő nem azért szomorú, amiért a másik boldog, akkor melyik engedjen?
Szerintem meg egy igaz barát örül,ha boldog vagy..
persze,én is csalódtam már emiatt..de mindegy.
úgyhogy elgondolkodnék,hogy igaz barát-e.
Biztos irigykedik a barátnőd. Szerintem önmagában az irigység tök természetes dolog. Igen, az ember a barátaira is szokott irigykedni!!! Én is irigy voltam a legjobb barátnőmre, mikor ő összejött azzal a pasival, aki után évekig epekedett. Én is epekedtem valaki iránt, de mi nem jöttünk össze. Hát ez elég sz*r volt, mi tagadás. És emiatt nem tudtam maximálisan örülni a barátnőm boldogságának. Ne értsétek félre, nem rosszat kívántam neki, csak bennem volt az, hogy tök igazságtalan az élettől, hogy neki mért jött össze a szerelmesdi, nekem meg mért nem.
Aztán az idő elmúltával szép lassan elmúltak ezek az érzések, és beleszoktam az új helyzetbe.
Én ebben a helyzetben igenis kimondtam a barátnőmnek, hogy irigylem. De úgy, hogy ne legyen bántó. Mondtam, hogy: de irigyellek, de jó neked. Bárcsak nekem is összejött volna a dolog.
És ezután már megkönnyebbültem.
Szerintem nem kell az embernek megjátszania magát, ki lehet mutatni, hogy aktuálisan valami miatt szomorú az ember, és hogy esetleg irigykedik is. DE!!! Bunkó az ne legyen. Főleg, ha az irigylendő fél kedves.
Kérdező, neked még azt tudom tanácsolni, hogy mikor vigasztalod a barátnőd, ne legyél lesajnáló. Nem tudom, érted-e, mire gondolok, nem tudom olyan jól megfogalmazni. Olyasmire gondolok, hogy pl. mikor az említett barátnőm vigasztalt, hogy majd összejön nekem is (a szerelem), akkor kicsit felhúztam magam, hogy ő itt úszik a boldogságban, ne vigasztalgasson már. Pedig nem volt benne semmi rossz szándék, csak ilyenkor ugye érzékeny az ember, és hajlamos azt érezni, hogy lesajnálják.
Szóval csak tapintatosan, óvatosan, kedvesen. :) De ha a barátnőd bunkózik, akkor beszéld meg vele a dolgokat. Ilyenkor jó elmesélni egy olyan esetet, amikor meg te voltál rá irigy.
Sok sikert! :)
27/N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!