Mitől változtam meg ennyire hirtelen?

12 éves lány vagyok. Eddig ha segíteni kellett a házimunkában, akkor nem szívesen tettem. Vagyis, valahol mégis, mert jó érzés, hogy ezzel könnyítek anyu dolgán, de iszonyat lusta voltam. Nem szerettem segíteni főzni, de mindig megtettem egy kis morgás kíséretében. Sütni is utáltam, ráadásul valamit mindig elrontottam, anyu azt hitte, hogy direkt csinálom, ezért kiabált velem, amitől mégjobban elvette a kedvem az egésztől. A szobámban szökőévente csináltam valami rendféleséget, csak amikor hjött a bejárónő, akkor valahova eltűntettem mindent a földről. A szakadt ruháimat nem varrtam meg, cipőim tisztítását is mindig húztam-halasztottam. Nem szívesen mentem anyuval és a húgaimmal (két kisbaba) sétálni, még úgy se, hogy én csak fotóztam (hobbim a fotózás). Aztán az elmúlt 2 hétben valahogy megváltozott minden. 5 nap alatt több sütit sütöttem, mint egész életemben, ráadásul finomak is. :D Barátnőm szülinapjára is fogok sütni. Főzni is szívesebben segítek, ha mondjuk fel kell söpörni, egyből ugrok és csinálom, a szobámat teljesen rendben tartom, és egyszercsak kedvet kaptam megvarrni a kiszakadt nadrágjaimat és megtisztítani a cipőimet. Sokkal jobb kedvem van, én nyaggatom anyut, hogy mozduljunk már ki, nem régen a bátyámmal voltam plázázni, pedig eddig ezt elképzelhetetlennek tartottam. Hogy lehet, hogy teljesen ugyanolyan életem van, mint eddig, de mégis sokkal jobban érzem magam és szívesen segítek bárkinek bármiben, nem pedig csak a gép előtt ülök?