Csak nekem tart sokáig míg feldolgozom az eseményeket? Vagy ez normális? Ki fogom nőni?

Ha sokminden történik velem, sok az élmény, akkor nem vagyok képes gondolkozni, semmit sem tudok csinálni...Egy érzés van folyamatosan jelen, ami egy idő után eltűnik. Az adott eseménnyel kapcsolatban jönnek elő képek, stb., de csak így egy furcsa érzés van...

Pl. táborok után.

Vagy pl. tegnapi és a mai napom nagyon mozgalmas volt. Sok volt az izgalom, az élmények. A táncruhám szétjött, és még aznap elvittem egy teljesen ismeretlen szabóhoz, hogy javítsa meg néhány óra múlva jövök érte. Aztán pillanatok alatt kellett elkészülnöm a versenyre és a sulidiszkóba. TÁncverseny, táncoltam, ill. az egész eseményben "műsorvezető" voltam. Majd sulidiszkó volt, ami az elején nem működött. Marhajó volt, stb. Ma úgy volt hogy lesz egy házibuli, de aztán ezer címre kellett smseznem hogy lesz, nem lesz, lesz, nem lesz. Embereket lelkesítettem be hogy jöjjenek aztán le kellett mondatnom mindenkivel. Aztán mostanában kicsit jóba lettem egy lánnyal az osztályba, illetve észrevettem hogy nagyon bejövök egy fiúnak az osztályból (aki nekem nem). Kitöltöttem a felvételi jelentkezési lapokat, így eldőlt hová megyek továbbtanulni. Jelentkeztem egy tánciskolába.

+ még a vágyak, álmok, képzelgések, gondolatok.

Utálom ezt! Kamaszkori nyűg vagy nem vagyok normális? Más is van így?

Tudjátok olyan, hogy nem tudsz semmit csinálni csak ülsz és nézel... Én így elütöm az időt hogy fényképezek (magamat jobb híján), gépezek, táncolok...

14l