Szülők! Ha a gyereketek megkérne hogy ne érjetek hozzá mert kényelmetlen érzés neki akkor megtennétek neki és figyelnétek rá?

A haphephobia vagy aphenphosmphobia (és van még néhány neve) azt jelenti: érintéstől való félelem. Súlyos esetben fájdalmat él meg a beteg és képtelen élvezni a szeretkezést.

Lehet hogy neked ennek az enyhébb formája van. Mivel az ilyen betegek jellemzően boldogtalanul élnek (a súlyosabbak mindenképpen), nem ártana kivizsgáltatnod magad pszichológussal.

Ennek egy agyi elváltozás a háttere. Ha igen, azon (ma még) nem lehet segíteni. De lehetséges hogy csak pszichés okai vannak, amin viszont lehet. Mivel a boldogságod múlik rajta, érdemes ezt kideríteni. :)

Normalis vagy, es nem kell neked pszichologus. Hogy honnan tudom? En is ilyen vagyok. :)

Nem szeretem masok közelseget, erinteset, de tanulom megszokni. Egyesektöl (bnöktöl föleg) jol jön az öleles, igenylem is. De nekem is nagyon nehez masokat megerinteni. Nem bökesröl beszelek, hanem erintesröl.

A szüleim kicsit nehezen fogadtak a dolgot, bar mar nem is emlekszem, hogy hogyan adtam tudtukra. Egyszerüen megszoktak, hogy engem nem ölelgetnek, nem puszilgatnak, helyette a tesoimat. :D

A pasi ügyröl pedig, nekem se volt meg baratom, de nem ez miatt. Biztos vagyok benne, ha összejövök valakivel, annak az erinteset nem hogy türni fogom, meg igenyelni is. :)

21L

Én is ilyen voltam/vagyok. Kamaszként én sem szerettem ha hozzám érnek, a szüleimtől sem, pedig soha nem bántalmaztak szexuálisan, még egy nyeszlett mutogatósbácsival sem találkoztam soha. A mai napig nem szeretek pusziszkodni munkahelyen, nem szeretem amikor fotózás kedvéért összeborulunk hogy a képre ráférjünk, meg úgy általában nem szeretem ha hozzámérnek, pl. beszéd közben megfogják a karomat.

A szüleimmel most sem szeretek pusziszkodni, jó a kapcsolatunk, de csak a szülinapok alkalmával van 1-1 puszi. Tudják is, hogy ilyen vagyok, egyszer viccesen megjegyeztem, hogy mindenkinek évi 4 puszi a kerete van egy évben.

Ennek ellenére semmi párkapcsolati problémám nem volt soha, az aktuális párommal mindig jó összebújni. A gyerekeimet is imádom ölelgetni, puszilgatni, vagy amikor hétvégén reggel bejönnek az ágyba és összebújunk.

Én 16 éves lány vagyok és nem szeretem hogyha a szüleim hozzám érnek. Vissza sem szoktam ölelni. Egyszer régebben amikor elhúzódtam, anyukám beszólt, hogy mi van, undorodom tőlük? Szóval így próbáljam nekik elmondani..

Mondjuk én csak a szülőktől nem bírom a közelséget.

Nem minden gyerek igényli a tápérát.

Szóval abba kell hagyni a szülőknek és tisztes távolságból kell figyelni az eseményeket.Minek kell mindig nyúlkálni!!

16: "Már ne haragudjatok de ezt nem értem.Ahogy olvasom a válaszokat egyszerűen számomra érthetetlen az, hogy a szüleitek vagy a közelebbi rokonotok érzelem kimutatását elutasítjátok de ( a már vagy jövőbeli )párotokért már nem?Ez nekem elég érdekes. "

Az intim közelséget nem szeretem másokkal, és nekem az ölelés és a puszi már az. A partner az más helyzet. A gyerekeim dettó - persze ők még kicsik, igénylik az ölelésem és a puszim és nekem is jól esik az övék. De amint kamaszodnak, akkor előfordulhat, hogy már nem anyucit akarják ölelgetni.