Mit csináljak? 14L
Mostanában olyan életkedvtelen vagyok, szürke és unalmas, pedig eddig egész életemben olyan voltam, amilyen vagyok: életvidám, optimista, aktív, lelkes, magabiztos.
Én nem utálom az osztályomat ha rájuk gondolok mégis azt érzem semleges vagyok. Mindenki hihetetlneül aktív, vidám, mosolygós, vicces, "jelenségnek" tart, mégsem jönnek oda hozzám soha... Pedig én jóba vagyok velük, ha hívom őket moziba, jönnek, boldogok de nem hívnak el sehová, semmilyen közös "muriba" nem hívnak meg. Ha adott egy hely ahova mennek szóba se jövök náluk. Lehet hogy azért mert eddig annyira magabiztos voltam hogy valahogy tudatalatt azt gondolják hogy én egyedül is annyira megállom a helyem, stb? Igazából nem vágyom az Ő társaságukra de társaságra igen és mivel mindennapjaimat az osztályban töltöm ezért szükségem van "rájuk". Mindig én megyek oda hozzájuk akkor elbeszélgetünk, elhülyülünk de ők b*sznak odajönni hozzám..
A sulit utálom, 5-ös vagyok mindenből nem tanulok semmit, nincs színvonal, vontatott sz*r az egész, napközben mikor aktív lennék szétunom az agyam semmit sem csinálunk, és annyira lefárasztanak a sok hülyeséggel hogy mire hazaérek már csak aludni meg enni van időm. pedig engem minden érdekel de a suliban nem tudom, semmihez sem képesek meghozni a kedvem annyira szürkék az órák és a tanárok.
Eddig minden oké volt velem, szépnek tartottam magam most meg minden bajom van az alakommal, hajammal, bőrömmel, ruháimmal.
Az egyetlen örömömet az írás jelentené és csinálnám is itthon de ahhoz hogy elkezdjem sok egyedüllét kell, és ha hazaérek eszek, tanulok egy fél órát (vagy nem), olvasok, és hihetetlenül álmos leszek, nincs erőm, ráadásul nemsokára hazaér anyukám aki cask feszélyez, nem lehet tőle semmit csinálni...
Kamaszodsz, kislány!
Kezdj valami sportot, vagy úszni.
Járj kézművesfoglalkozásokra, ismerkedj!
Fogok járni úszni, de csak úgy magamtól heti 1x, színjátszókörbe (már jelentkeztem), és járok énektanárhoz is, meg fogok tanítani nálam fiatalabbakat..
Igne tudom hogy kamaszodok.. csak én ugye tavaly meg tavalyelőtt is azt hittem hogy kamaszodok, voltak hasonló problémáim, de összességében azt hittem hogy nincsenek nagoyn..vagy még csak "most kezdődik a java?"....
Én is sokszor érzem, hogy nem bírom a sulit! Nyugi, majd elmúlik idővel! :)
A suliban azokkal meg ne foglalkozz, akik semmibe vesznek. Hülyülj el velük bent és keress igazi barátokat, akik érdeklődnek irántad! 13/l
Van egy igaz barátnőm de vele nem találkozok minden héten.. d eneki én vagyok a legjobb szintén..
csak ez állandóan feszélyez hogy én szeretem őket (de nem élek halok értük sőt néha rossz véleménnyel vagyok a lányokról mégis bánt ha nem akarnak velem lenni) és odamegyek hozzájuk.. tehát van egy nap hogy aktív vagyok, odamegyek mindenkihez, dumálok akkor jaj én milyen jófej és vicces vagyok hahahah hehehhe ha meg sz*r napom van és nem szólok senkihez akkor mintha nem is lennék nincs olyan hogy "Mi a baj, miért vagy ilyen" stb...-.-
már várom az új osztályomat..
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!