Mit írjak? (vers)

Természetesen szerintem tudsz modernebb verseket is találni. Ha szereti az állatokat akkor írja a kedvenc állatáról.(ebben az esetben keress) vagy....valami olyan verset atlálj ami azt sugallja, hogy én szívesen lennék a barátod. Mit tudom én. Ígyíelég nehéz segíteni ha nem éljük át a helyzetet bocsi.

Tessék:

Keresem a témámat

Verset írnék, de nincs témám,

s anélkül nehéz nagyon.

Ha megkérdik majd, miről szól,

csak vállamat vonhatom.

Nevetséges dolog volna:

pár rím, minek tárgya nincs...

Mindegy, mit csinál az ember,

a jó ötlet ritka kincs.

Hiába is töröm fejem,

az ihlet ma messze jár –

tán a világ másik felén,

hol más is jöttére vár.

Na jó. Akkor vegyük sorra

mindazt, amit lát szemem.

Valami csak akad köztük,

ami jó témát terem!

Szépen faragott szobrocskák,

fontos cetlik, jegyzetek,

kiszáradt toll, apró csengő,

csoki, könyvek, füzetek...

Kár a gőzért. Most sem vagyok

előrébb, mint az imént.

Ma nem fogok verset írni,

el kell fogadnom e tényt.

A téma az utcán hever!

- jut hirtelen eszembe.

Nosza, kapom a kabátom,

és kimegyek „terepre”.

Valóban, sok dolog hever

a betonon szerteszét:

papírzsepi, cigaretta,

csupa eldobált szemét.

És... van itt még más is sajnos.

Jól formált kutyakaki.

Beleléptem. Erről inkább

irkáljon másvalaki.

Amíg tisztítom cipőmet,

röhögve néz pár kamasz –

lányok-fiúk összebújva,

látszik, közelg a tavasz.

Rosszkedvűen folytatom

az utam, s figyelek nagyon,

de úgy tűnik, errefelé

nincs több hasonló halom.

Viszont van más: kirakatok!

Csupa pompa, csupa fény.

Tekintetem foglyul ejti

néhány izgő-mozgó lény.

Fémből vannak, fel-le járnak

egymást váltva untalan:

delfin-, ember-, s madáralak.

Mindnek tisztes ára van.

Elhagyom az üvegcsapdát,

bámulom a kocsikat –

a vezetők jó ideje

nyomkodják dudáikat.

Mikor végre megindulnak,

elhal őrjítő zajuk,

de még soká hallom belül

többszólamú ricsajuk.

Sok cirkalmas szép új mondat

lett közkinccsé e helyen,

ám számomra most mindahány

teljesen lényegtelen.

Miről faragjak rímeket?

Hol a én történetem?

Keresem tovább kitartón,

előbb-utóbb meglelem!

Több órányi séta után

végül hazaindulok.

Úgy érzem, megvan a sztorim,

minden részletet tudok.

Itthon a gép előtt ülve

magától mozdul kezem,

s nincs más dolgom, mint engedni,

hogy mit akar, azt tegyen.

Kész is a cím, azt olvasom:

„Keresem a témámat”

Mosolyogva fogok neki

a könnyed kis írásnak.