Szigorú vagyok vagy normális ahogy próbálom "kordában" tartani a kamasz fiamat?
Elég hosszan tudnám leírni ezért próbálom nagyon lerövidíteni.
Aki hasonló problémával küzd érteni fogja a gondomat!
Van 2 fiam egy 16 éves és egy 10 éves. A nagyobbikkal sajnos elég sok "gondom" van. Elváltunk a férjemmel mikor ő 10 éves volt. Elég apás volt akkor is pedig az apa külföldön dolgozott és 6-7 hetente látta a gyerekeit 1 hétre. Én voltam tehát a gyerekekkel, a nagyobbik 2 éves volt mikor az apa megkezdte ezt a munkát.Tehát a kisebbiket csak én neveltem és vele nincs semmi gondom, hogy szemtelen, pimasz, hazug, illemtelen,irigy, meg stb. Fáj ezt leírni anyaként a nagy fiamról de sajnos így van. Azért váltunk el mert az apa kint összejött egy nővel, amiből gyerek is lett ekkor mondtam hogy itt vége. Egy évig vártam hogy helyrejön a kapcsolatunk, de sajna az apa csak hazudozott.Minket sem akart elveszíteni, és a nőt sem akarta magára hagyni a gyerekkel, hát ez szép gesztus, de ki kér ebből??! Akkor a gyerekek ebből nem láttak semmit, max annyit hogy sokat sírtam egyedül otthon. Elköltöztem albérletbe,elváltunk, később saját lakásba, lábra álltam "egyedül", a gyerekekt én nevelem, az apa az uj családdal lakik, a gyerekeket látogatja, igaz az elején ellenem nevelte mert minden "szart" megvett nekik amit én az albérlet mellet nem tudtam. 1-2 éve hogy látja hogy nem kitalálom amit a nagyobbikkról beszélek panaszkodik nekem. A nagyobbiknak elmondtam miért költöztünk el onnan de mégis engem hibáztat, hiszen az a nő túrt ki minket onnan, de mégis én vagyok a hibás a fiam szemében. Ez odáig fajult valahogy, hogy nem fogad szót, visszabeszél, morog az orra alatt, semmire nem tudom megkérni, ha valamit nem engedek neki meg kérdezi mér?? És durrog csapkod szobájába, durrogtatja az ajtót. És bármit válaszolok nem fogadja el a válaszom! Az apával sokszor beszélek erről, de már feladtam, nem panaszkodok neki, mert szerinte magamban keressem a hibát! Ha csinál hülyeséget a gyerek az apa felügyelete alatt mert tavasszal csinált akkor persze kiálltam mellette, mentem vele jobbra-balra, de semmi hála. Persze ez természetes egy anyától. De ezenkívűl mindig felesel,úgy beszél velem néha mint akit seggből szedtek ki, bármit mondok kérek tőle az ellenekezőjét csinálja, ráadásul amikor az apjuknál vannak a kisebbiket állandóan bántja veri is! Nagy fiuskodik meg rondán beszél.! Persze néha elszakad a cérna nálam és kiabálok vele hogy mit képzelsz, most egy nagy pofont érdemelnél apádtól ha itt lenne. Ennek persze semmi értelme, volt hogy akartam adni neki, indult a kezem feléje, mikor nagyon pimasz volt velem, megfogta a kezem!!!! én 50 kiló vagyok ő meg 60! Tehát értelme sincs harcbaszállnom vele. Az apjuk ilyen hirtelen haragu ezt a dühöt tőle láthatta mikor még mikor együtt éltünk, tőlem ilyet nem lát.
Ha azt mondom ennyi órára hazajön csavargásból, nem tetszik neki és morog hogy miért olyan korán, jön az apokalipszis?
A legalapvetőbb dolgokra nem tudom meg kérni, hogy pl vigye le a szemetet, vagy hogy evés után pakoljon el maga után...stb...
Mi a megoldás erre?? A családtagok, rokonok ismerősök is azt mondják az apai nevelés, nyakleves hiányzik neki. Sajnos én is így látom.
De én nem helyettesíthetem!
MIt tegyek??????
várok válaszokat !! előre is köszönöm!
válasza:Bár nincs gyerekem, de öcsémmel sok problémája volt anyunak.
Szerintem zsebpénz elvonás, nincs ruha, cipő, nincs csavargás addig amíg át nem gondolja a dolgait és meg próbál változtatni a viselkedésén.
Magyarázd el neki, hogy te az anyja vagy, semmi joga az ilyen viselkedéshez. Te neveled, nevelted, te ruházod, te tartod el, te segítesz neki mindenben, kiállsz mellette ha bajban van, ezért cserébe elvárnád, hogy legalább normálisan viselkedjen veled és néha segítsen.
Ülj egyszer le vele és határozottan tisztázd vele a dolgokat. Ha átgondolta, szóljon neked, beszéljetek újra és próbálja tartani magát a normális viselkedéshez. Akkor visszakaphatja a zsebpénzt stb... Ennél jobbat nem tudok kitalálni.
válasza:
válasza:Nehéz helyzetben vagy, sajnos ezt tapasztalatból mondom. Hasonló dolgokon mentem keresztül. 3 gyerekkel maradtam magamra, mert a férjem elhagyott, a legnagyobb akkor volt 8 éves. Ő is átvette az apja rossz tulajdonságait, sőt engem okolt a történtek miatt. Kamaszkorában volt néhány nagyon kemény évünk. Őt a végletesség jellemezte leginkább. Ha támaszra volt, illetve van szüksége, hozzám jön, tőlem várja, hogy segítsek, ha korlátozom, az apja stílusát veszi fel, neki panaszkodik. Nálunk is ellenséges volt egy időben a testvéreivel.
Az ilyen érzelmileg sérült - mert be kell látnunk, egy család szétszakadása nem csak nekünk fáj - gyerekkel nem könnyű. Én nem tarom jó ötletnek a büntetést, megvonást. Egyrészt csak még jobban eltávolodik tőled, másrészt egyre nagyobb lesz, neked pedig elfogynak az eszközeid. Gondolj bele, mit tudsz tenni vele? Megtiltod, hogy elmenjen otthonról? Félrelök, és elmegy. Nem adsz neki zsebpénzt? Előbb utóbb belenyúl a tárcádba, és elveszi, ami kell neki, vagy lopni fog. Ha megütöd, egyszer majd vissza fog ütni. Ez nem megoldás.
Én a beszélgetés erejében hiszek. Nem nevelem az apja ellen, de nyíltan elmondtam neki, mi történt. Sokszor hangoztatom, hogy mennyire szeretem, még olyankor is, ha "rossz", hiszen az én gyerekem. Elfogadom a közeledését, ha olyan napja van, nem emlékeztetem arra, hogyan viselkedett velem előző nap. Ha szüksége van rám, mindig mellette állok.
Időigényes dolog ez. Az én fiam 18 lesz nemsokára, és mostanra kezd normalizálódni a helyzet. Tudja, hogy én mindig ott vagyok neki, és most már eljutottunk oda, ha megbánt, miután lehiggad, átölel és bocsánatot kér. Gyakran olyan, mint az apja volt a nehéz időkben, máskor fél attól, hogy ne váljon olyanná.
A tesókkal is rengeteget változott a viszonya az elmúlt években. Számára olyan 12 éves koruktól váltak partnerré, azóta szövetségesek. A kicsik tudják, hogy mikor helytelen, amit a bátyjuk tesz, de kiállnak mellette. Ettől is erősödik a család összetartozása. Eleinte féltem, hogy rosszra tanítja Őket, de inkább Ő lágyul hozzá a testvéreihez.
Tarts ki. Éreztesd vele a szeretetedet, gondoskodj róla, beszélgess vele sokat. Nagyon lassan fog változni a helyzet, de egyszer majd eljuttok oda, ahol most mi tartunk, sőt még tovább is, mert nekünk is van még min változtatni.
köszönöm a gyors választ, de sajnos ezeket már megtettem és nem jön be. Még nagyobb felháborodás ha esetleg megvonok tőle valamit, pedig régebben csak a psp-jét szoktam elvenni pár napra vagy a telefonját. Ha nem engedem el abból is csak vita van, mert szekál 5 percenként hogy de mér? mér? mér?? Minden válaszomra mééér? az újjabb kérdése!
És a kisebbik gyerkőc szerint az apjánál egyáltalán nem igy viselkedik!
Most a nyári szünet után mikor hazajöttek az apjuktól tudtam hogy nehezebb lesz vele mert elpimaszodik még jobban, hát igy is lett, és már ugy látom hogy kiprovokálja belőlem hogy leszidjam a hülyesége miatt, meg hogy fejmosást tartsak. Aztán az apjának meg panaszkodhasson, hogy fejmosás van minden szarért.( fejmosás pl: cipővel nem megyünk a szobába meg ilyen szarságokért kell rá szólnom, mert bacik rá!)
Leülni vele beszélgetni?
Ül velem szembe és képembe röhög, és rázza a fejét ha valamit mondok. Válaszolni meg nem válaszol mikor hétvégén is rá kérdzetem miért jó ez hogy idegesít direkt?
Pedig nem hülye gyerek mielőtt valaki azt hinné, mert nagyon okos, ovódában már olvasott! stb.
További ötleteket várok!!!!
Köszönöm!!!!!!!!!
válasza:Hát igen én is erre gondoltam bár nem szívesen mondanám ki...inkább beleőszülök, de muszáj megoldást találni...erre az apja azt mondta akkor viszi mind a két gyereket! Na mondtam akkor felejtse el, és én kérek elnézést hogy meg mertem említeni a problémát a fiáról!
Miért vinné el a kisebbiket, hogy ott átvegye a nagyobbik hülyeségeit, és csak szekálást kapjon tőle...mert a kisebbik panaszkodik hogy ott piszkálja nagyobbik...és most hétvégén elvitte őket, a kisebbiknek imádkozni kellett hogy el menjen! Szerintem ha nem akar egy 10 éves menni akkor nem kell erőltetni, nem???
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!