Miért vagyok apám szemében mindig csak a második? Lent.

Nálam a mamám ilyen. A nővéremet agyon dícséri mert ezt csinál, azt csinál pedig én is ugyanolyan hangszeren játszom mint ő. De amikor ott vagyunk nála akkor valóbvan ilyen. Ő neki mondja hogy ez jó az jó, egyszoval agyon dícséri. Nekem meg egy szót nem szolt a gitárról, pedig 3 éve járok már ...

Sztem ez nem ösztönzés. Egy apának pont hogy azt kéne mondania hogy milyen szép és csinos vagy, még ha te is tudod hogy nem annyira. Ezzel növelné az önbizalamad és auz neked is jobb lenne. Tesódat meg tojd le

-/L

Áhh de örülök, hogy nem csak én vagyok haosnló helyzetben. :D Csak nekem ez a (nagy)mamámmal van, aki szerencsére messze lakik és ritkán tlaálkozunk. Mindig az megy, hogy az unokanővérem milyen ügyes, milyen okos, ilyen díjat nyert, olyan fellépésen volt, csak az a vicces, hogy - nem degradálni akarom az unokanővéremet, mert őt nagyon szeretem -, hogy pl. egyszer a mamám elkezdte mesélni, hogy az uncsinővérem egy nyelvtan versenyen 94%-ot ért el, anyum mondta, hogy én meg 98%-ot, erre a mamám azt mondta, hogy az is jó, na de az uncsinővéremé 94%-os. Szóval mindenben ő a jobb, engem max. megdicsér és ennyi. Vele lehetetlen beszélni, mert szentül állítja, hogy szeret engem, meg mindenkit szeret, mert ő az XY mama, aki mindenkit szeret és a diákjai is viszontszeretik.

Valószínűleg hülyeséget írok, de talán tényleg ösztönözni próbál. Apumat nem nagyon dicsérték, nagyon sokat fegyelmezték a szülei, a húgát agyon ajnározták, és azt csinált mindig, amit akart, és lám, a húga börtönben ül, apum pedig informatikus és nagyon sok pénzt keres. Esetleg, ha van egy jó pillanata apudnak, beszélj vele. Vagy kérd meg a nővéredet, hogy ő beszéljen vele.

Szia!23 éves vagyok nálunk a mai napig ez van....tesóm éretsigézett 3 egyetemet kezdett el holott egyiket se fejezte be mégis ő a sztár.Én szakmunkásként végeztem,estine lkelkezdtem az éretségit nem fejeztem be mai napig hallgatom.(tesóm persze nem hogy csak éretségie van szakmája nincs).

Mindig is ez volt és mindig is ez lesz sajnos.Kicsi koromba jobban zavart nagy volt a megkülönböztetés is.Akkor nagyon fájt....sokszor mondtam anyunak hogy most miért van ez és hiába mondta hogy apu egyformán szeret mindket nem így van.Aztán idősebb lettem sokszor a fejéhez vágtam hogy nekem ezt nem szabad,meg azt nővéremnek mindent,meg hoyg rá joban odafigyel,dicséri engem meg csak ba..ogat hogy tanuljak bla-bla-bla.....Szóval te biztos értesz.

MOst mind a kettőnknek van babája.Az unokáit sem egyforán szereti.Mind a kettőnek ugyan azt hozza abba nem kivételezik,de most itt volt pont ma nálunk a másik mamáékkal és persze neki mindig fel kellett hoznia tesóm gyerekét is a témába.Anyósék vmit dicsérték a gyerekem ő egyből hát igen tesóm gyereke is ezt meg azt csinálja.

Ha régóta kivételez akkor sajnos bele kell törődni....Az hülyeség hogy ezzel akar ösztönözni mert mit ér el vele???Szerintem semmit.Én se lettem se szarabb se jobb ember hogy kivételezve volt velünk.Én megértelek tudom mit mondasz de sajnos akármit tehetsz nem fog változni semmi sem.Bocsi hogy nem pozitívat íram de kár szépíteni.Nem tudom mennyi idős vagy de hidd el később már nem fogsz sírni miatta hanem elkönyveled hogy ez volt eddig ez is lesz ezután.Szép napot.Jah és ne neki hanem saját magadnak akarjál megfelelni.