Ilyenkor mit tegyek?
Kérlek, senki ne nevessen ki....
Nem tudom, hogy ez normális-e, vagy sem, de tegyük fel, hogy adott egy helyzet, ami nekem rossz. Nem is az, hogy rossz, hanem úgy tengődök benne, és szenvedek. Simán kitudnék jutni abból az állapotból, ha akarnék, de mégse teszem, akarom is meg nem is. Nem akarok szenvedni, de mégsem jövök ki az állapotból, kitudnék, de nem tudom.
Tudom, furán hangzik, meg érdekesen, de az a kérdésem, hogy ez is a kamaszkornak egyik vonása, vagy itt gond van velem?
Ha bármi kérdés merül fel írjatok, és kérlek senki ne hurrogjon le, nagyon kiváncsi vagyok.
A válaszokat előre köszönöm.:)
Érdekes,ilyen velem is volt.Valahogy kényelmetlen volt a helyzet,de valahogy mégsem tettem ez ellen semmit.És a mai napig nem tettem ellene semmit.Jó kérdés,hogy mi erre a megoldás.. szerintem be kell látni,hogy az úgy nem jó,vagy valaki közeli hozzátartozótól kell tanácsot kérni,vagy esetleg itt pontosan fel kell tenni a problémára vonatkozó kérdést.
15/L
Köszönöm a válaszaitokat! :)
1. válaszoló, köszönöm az ötleteidet. ÉN már gondolkoztam, hogy pszichológushoz megyek ezzel :) Végülis nem szégyen.
2. válaszoló.
Hasonló helyzetben voltam már én is... igen jósajnálni magunka, közben mégsem . OLyan bonyolult, de valamit kikellene találni:/
Köszönöm mégegyszer a válaszaitokat=)
Velem is így volt/van, csak nem fiúügyben, mint 2.-nál. :D
14l
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!