Miért nincsennek barátaim? Mit tehetnék ez ellen? (16/F)

Valahogy sohasem voltak barátaim, az általános iskolában volt 2 fiú az osztályból akikkel úgy jóban voltam 5-6. osztály óta, gyakran összejártunk évközbe, főleg hétvégenként.

Valahogy mindig az volt az iskolai szünetekbe, hogy én hiába hívtam őket valahova, sokszor nem akartak jönni, tavaly nyár óta, meg egyáltalán nem is beszéltem velük. (Ők nem keresték a társaságomat, én se az ővékét.

+ Én a jövőbeli osztálytársaimmal voltam jobban elfoglalva)

Ők már kiskoruktól fogva barátok, és én úgymond csak felsőbe "csapódtam" hozzájuk. Ráadásul középiskolában is egy osztályba kerültek,és szerintem elég jól megvannak, és gyanítom, ezért nem is nagyon érdeklem őket. Hozzáteszem, hogy azért 7. évvégén illetve 8. osztályban eléggé megromlott a kapcsolatom velük, elég sokat szekáltak, de nem csak ők hanem mások is, egyszerűen egyre kevesebb témánk volt, meg eléggé irigyek voltak a tanulmányi eredményeim miatt is, azt hitték, hogy éjjel-nappal tanulok, pedig nem hiszem, hogy többet tanultam volna, csak így alakult.

Én azt hittem, hogy majd a középiskolában lesznek normális emberek, de ott meg az volt a gond, hogy szinte a 36 fős osztálynak csak az 1/4 része fiú (kevesebb lehetőség a barátkozásra),és már mindenki úgy jött oda, hogy volt legalább 1-2 ember akivel már jól ismert, meg ugye sokan sok felől jöttünk. Én hiába próbálok barátkozni, nem találok velük se sok közös témát (engem pl. a számítógépes játékok meg az ilyen témák nem nagyon kötnek le), úgy mindenkivel jóban vagyok,

nem vagyok senkivel se rosszba. Mindenkivel el tudok beszélgetni, csak sajnos sok az olyan ember aki kétszínű...

+ Mindenki első benyomásra dönt, sokan azt hiszik hogy csendes, visszahúzódó vagyok, ami csak részben igaz, valójában nem ilyen mértékben.

A másik nagy probléma, hogy nem szeretek sehova se eljárni, bulizni meg pláne, soha nem értettem miért jó az, hogy csont részegre isszák minden pénteken/szombaton magukat.

Leginkább csak a gép előtt ülök (DE nem ezért nincsennek barátaim, csak azért ülök előtte, mert unatkozom, nincs kivel kimenni a faluba stb.)

Nem tudom mit tegyek, esetleg keressem meg azt a két fiút, akivel régen jóban voltam?

Csak félek, hogy már 8.ban is alig volt közös témánk, most meg szerintem még annyi se lenne. Egyébként suliidőben, mindig találkoztam velük a buszon, csak sohasem

éreztem bátorságot beszélgetést kezdeményezni velük...

Tudom, hogy sok ilyen kérdés van már, de nem találtam senkit, aki hasonló cipőben járt volna. :)