Tényleg szeszélyes, visszabeszélő vagy lázadozó lennék? (Bővebben lent)

Sajnos sokat veszekedek anyámmal, mert szerinte nagyon visszabeszélek, sőt, szemtelen vagyok, vagy csak egészen apró dolgokon fennakadok. Pedig más soha nem mondja, mégcsak nem is érzékeltetik velem. (inkább az ellenkezőjét mondják; hogy nyugis vagyok, simán kibeszélem a bajomat, könnyű velem szót érteni, satöbbi.)

A családom sem problémás különösebben, még anyámat is imádom, bármit megtennék érte, de mégis nagyon sokat veszekedünk.

Apám azzal magyarázza, hogy én olyan különc "művészlélek"-típus vagyok, és mivel anyám is az, azért ütközünk össze annyiszor.

De akkor is képtelen vagyok "nem elmondani" a véleményemet... És akkor megint minden kezdődik elölől... L/17