Normális dolog ha egy 16 éves fiú szívesebben beszélget az egyik (férfi) tanárával, mint a saját apjával, jobban felnéz rá, mint az apjára? 16/F

Igen.

Ez klasszikusan az a kor, amikor a gyerek úgymond elfordul a szüleitől, nem jelent számára semmit a szülői tekintély, és lázad ellene. Pár év múlva lecseng ez az időszak, ha a szülők annyira nem veszik magukra.

Szerintem igen, velem is ez van. Bár én lány vagyok.

Nekem osztályfőnököm az a tanár, akire felnézek és ő a példaképem is.

16/l

Sokan vannak így ezzel.

Szerintem ez ebben a korban teljesen érthető.

Nekem is volt ilyen tanárom, bár én lány vagyok.

26/L

Ha az apával amúgy semmi gond, akkor ez sem baj.

Ha van oka (a srác életkorán kívül), hogy nem az apa a fő tekintélyszemély a számára, akkor meg örülni kell, hogy talált egy megfelelő felnőttet, és nem valami bandavezért tüntet ki a bizalmával a fiú.

Ekkora korában az én lányomnak is volt egy tanárnője, akivel nagyon közel álltak egymáshoz. Szerintem ez része a normális leválási folyamatnak, a szülőnek tudomásul kell vennie, semmiképpen nem szabad bűntudatot kelteni emiatt a gyerekben.

A kamasz kor diszkrét bája.

Abban a korban alakul ki a végső személyiség, le akar válni a szülőkről és ilyenkor ez egy adekvát válasz a benne zajló zűrzavarra.

Akkoriban alakul ki a végső énkép ami nem akar már olyan lenni mint a szülei és lehetne sorolni a dolgok mikéntjét.