Fiú-lány barátság, csak szerintem létezik? Bővebben lent, mert nem olyan egyszerű:S

Szóval van a legjobb barátnőm és neki van egy barátja. Már azelőtt ismertem, hogy össze jöttek és sokat beszélgettem vele, így a legjobb barátommá vált. Nagyon fontos nekem és én is neki, és mondta, hogy soha nem volt még ilyen jó barátja. Mivel ő nem érez többet, és én sem, mert nem jön be, így szerelem soha nem alakulhat ki. Nagyon boldog vagyok, ha a barátnőmmel minden rendben van, ez sajnos mostanában nagyon nincs így. A fiú nagyon megváltozott és egyre rosszabb dolgokat csinál. Nagyon sokat beszélek vele és elmondom a véleményem és egy ideig érdekelte és meghallgatott, de mostanában nem. Kicsit olyan mintha az új barátai miatt, akik csak érdek barátok, eldobna engem és a barátnőmet, mert neki is sokat árt. Most szakítottak és én meg össze vesztem vele, mert úgy érzem, hogy kihasznált és ő meg nem volt mellettem amikor rászorultam. Sokan mondták, hogy ne foglalkozzak vele, hagyjam ott, de mivel ismerem az igazi énjét, így nem megy. Én vagyok talán az egyetlen aki ismeri milyen valójában, és mellette akarok maradni, csak annyit bánt, akaratlanul elvileg, hogy nehéz vele maradni. Nem tudom mi lenne a helyes, csak azt tudom, hogy nagyon szeretem és nem akarom elveszíteni. Olyan mintha már kiskorom óta ismerném, csak ő mindig azt hiszi, hogy már többet érzek iránta pedig nem, csak a legjobb barátomat nagyon szeretem. Nem tudom miért baj ez. Szóval mit tennétek?