Ha ilyen 'fiús lány' vagyok hogyan mutassam, hogy azért még nem vagyok leszbi?

Én is hasonló vagyok,bár inkább lányos stílus fiús dolgokkal tűzdelve.

Foci VB-n ki sem lehetett robbantani a TV elől, BL-nél szintúgy. A kedvenc csapataim meccseit is folyton nézem,néha a tanulás rovására is megy,de ha nem látom,egyszerűen nem érzem jól magamat.:D

Amúgy szerintem van benned lányosság,csak elnyomja a fiús nevelés.Próbálj meg kicsit lányosabban viselkedni[barátkozz lányokkal,kicsit öltözz lányosabban...].

Amúgy ez hülyeség,hogy fiús lányok nem találhatnak pasit.Csomó ismerősöm fiús csaj és mégis imádják őket a pasik.Amúgy idáig nekem úgy jött le,hogy a srácok szeretik,ha egy csaj bírja a focit;)

14/L

18:59:

Pont az a lényeg, amit mondtál. Lehet egy lány fiús, meg szeretheti a focit, de egy focit kedvelő lányt egy fiú így képzel el: [link] . A kérdező az alapján, amit írt, több, mint fiús.

Én nem tudatosan kaptam fiús nevelést, de van egy bátyám, meg a rokon gyerekek is mind fiúk voltak, ezért kiskoromban többnyire fiúkkal játszottam fiús játékokat, soha nem babáztam, főzőcskéztem... Helyette kisautók, játékpisztoly, focilabda. Bátyám kinőtt cuccait is sokszor megkaptam, ezért alakulhatott ki a fiús stílusom. Bár a hajam mindig hosszú volt, de egyszerűen csak összekötöttem egy sima egyszerű copfba, és soha nem változtattam rajta, kibontva sem hordtam. Fiús ruhákat (vagy konkrétan fiúruhákat) hordtam nagyon sokáig, még trapéznadrágot sem voltam hajlandó felvenni, mikor divatba jött és minden lánynak az volt (arról a korszakról beszélek úgy 8-10 évvel ezelőtt, mikor általánosnak tűnt hogy a lányoknak trapéz, fiúknak egyenes :D). A pólóim nagyok és hosszúak voltak (mint a fiúknak), semmi testhez álló ruhám nem volt. Nem érdekeltek a lányos témák, focit néztem és Forma-1-et.

Így ment ez egészen 15 éves koromig, aztán jött a gimnázium, egyre inkább kezdett zavarni, hogy más vagyok mint a többi lány, és a fiúk is kezdtek érdekelni. Én jól éreztem volna magam a fiús énemben, azonban így már nem ment, hogy folyamatosan emésztettem magam, hogy miket gondolhatnak rólam a többiek, meg hogy így soha nem lesz pasim... Úgy döntöttem változtatok egy kicsit, azonban rólam tudni kell, hogy soha nem mertem sokat változtatni, ezért csak kis lépések történtek - életem első lányos pólója (testhez állóbb, rövidebb lányos fazon), trapézgatyák, lányoknak való pulcsi, néha kibontva hordtam a hosszú hajamat... bár kapcsolatom még jó sokáig nem lett, én sokkal jobban éreztem magam így a bőrömben, hogy már nem szégyenkeztem a saját stílusom miatt.

Most már kizárólag lányruhákat hordok (de továbbra is sportos a stílusom, póló+farmer, cipzáros pulcsi, sportcipő), most már fazonra vágatom a frizurámat (bár nem sminkelek), lányos dolgokról is tudok beszélni a barátnőimmel, és fél éve barátom is van.

ha így érzed jól magad,ne változtass.

akik azt hiszik,hogy leszbi vagy,velük ne törődj.

innen is látszik az értelmi szintük ami szerintem egyenlő egy kvanagy nullával.

hidd el,nem érnek neked annyit hogy miattuk megváltozz.

bár ha téged nagyon zavar,akkor növeszd meg a hajad

egyébként én is fiús vagyok (többnyire) sose hordok szoknyát,tornacipőm van,és bár szoktam ilyen nyomi lányos pólókat hordani de csak azért mert anyámék mikor mondom nekik hogy vegyenek vmi ruhát,soha nem olyat vesznek ami nekem tetszik zsebpénzt meg nem kapok ezért csak kikönyörögnöm lehet ha akarok vmit :SS

13L

Fiús lányok tetszenek sok fiúnak, a kultúrának is része a dolog, már az ókori görögöknél is voltak fiús csajok.

A bőrövvel való miatt viszont lehet gond később, még ha most esetleg nem is tűnik fel, de később mégis beéghet (lassan halmozódik fel, mint a leégés a napon). Ezt innen nem tudom, a részleteket igazán csak Te ismered. Szerintem ha nem kellemetlen, erről érdemes lenne megbízható felnőttel beszélned. Ha nincs ilyen, névtelenül is lehet. Nálunk súlyos bűncselekmény egyébként, de nem kell félned, ha igazán jó segítséget kapsz, valószínűleg finoman is meg lehet oldani.

[link]

Szóval a bőrövvel verés nem normális, nálunk nem része a kultúrának, az Unió teljes területén tiltják. Amerikai szokás (ott se övvel hanem pálcával), és ott is centire le van írva, mit hova, mennyire, lehet milyen korhatár közt. Európában idegenszerű, beteges, ez lehet egy beteges maradvány a szülőknél, talán nekik emlék, vagy valami, de az nem normális, ebben a kultúrkörben semmikép.

Nem ismerem a Te érzéseidet, elnézést ha furcsát mondtam volna. Az én élményem szerint az ilyesmi lassan is bele tud égni a lélekbe, ezért lenne érdemes figyelni rá, és néhány kivülálló, megbízható felnőttel beszélni erről.