Miért érzem ilyen nem is rosszul magam, inkább furán? Ugye normális? 14 éves lány vagyok.

Szia!

Emlékszem, hasonlókkal kűzdöttem én is. Már minden osztálytársam arról beszélt, hogy Ők már befiúztak, engem meg kerültek. Aztán 8. után középiskola előtt eljártunk strandolni barátnőmmel (aki nem osztálytárs volt, hanem szomszéd :-) ), húgommal, és ott ismerkedtünk fiúkkal.

Persze izgi is volt, meg kiábrándító is, de mit lehet tenni. Akkor más nem volt. Discóba nem jártam, mert nem szeretem azt a fajta zenét, így maradt a strand.

Az első csókot is 15 évesen kaptam, elbújva a lépcsők alá... :-)

Hidd el! Itt lesz a jóidő, akkor könnyebben fog menni.

Nálunk a fiatalok kiülnek a jóidőben a padokra beszélgetni a városban, és jól érzik magukat. legalább is én így látom :-)

Gondolom most mész majd egy másik iskolába, középsuli, vgy gimi, nem tudom, próbáld meg azt, hogy kicsit lazább leszel, és sok barátot gyüjtesz. Nem feltétlenül ugyanabból az osztályból. Sőt, ha más osztályokból haverkodsz, az inkább elismerésre méltó, mert látszik, hogy vagány csaj vagy! Hajrá!

Fel a fejjel! Létezik élet a discon kívül is ;-)

Szia! :-)

Nos azt kell mondjam sokszor éreztem én is ezt néhány évvel ezelőtt. (Most 18 éves vagyok) Vártam a nagy szerelmet viszont az engem körülvevő fiúk éretlenek voltak és egész más téren szerettek volna együtt lenni a lányokkal. Én persze naív voltam és nem vettem észre ( vagy nem is akartam észrevenni:-)) hogy mennyire nem vesznek komolyan. Persze ilyen fajta "felkéréseknek" sosem engedtem, de abban őszintén hittem, hogy együttjárás lehet a dologból. aztán a végén jött a sírás-rívás, hogy bizony ez sem jött össze. de lassacskán megtanultam, hogy hogyan kezeljem ezeket a csalódásokat és, hogy hogyan győződhetek meg arról, hogy tényleg komolyak -e az adott fiú szándékai?

A cikizéssel ne foglalkozz. Ha látják rajtad, hogy magadra veszed és rosszul esik Neked vagy még vissza is szólsz annál inkább fogják csinálni, hidd el. Próbáld meg elengedni a füled mellett a sértegetéseket vagy durva vicceket amiket mondanak Neked. Persze egy bizonyos szint után meg kell, hogy védd magad mert azért mindent nem lehet eltűrni de pitiáner dolgok miatt nem érdemes felhúznod magad. :-)

A bulizással szerintem még várj. Én 16 éves koromban mentem el először bulizni de akkor is csak azért engedett el Édesanyám mert akkor ért véget egy 9 hónapos kapcsolatom és nagyon magam alatt voltam hiszen Ő volt az a bizonyos első nagy-nagy szerelem. :-) Nem csak discoban lehet ismerkedni, sőt! Ott a fiúk leginkább egyéjszakás kalandot keresnek ... Barátokat pedig ne interneten keress. az nem az igazi.

A szerelmet pedig sosem szabad keresni az úgyis jön magától! Addig türelem... :-) Én azt tanácsolom, hogy ezt a 2 srácot próbáld meg lezárni magadban és most törődj inkább magaddal, vonatkoztasd el a figyelmed a szerelemről. Az úgyis a legváratlanabb pillanatban jön. :-) Legalábbis én így tapasztaltam eddig. De én is nagyon fiatal vagyok még.

Tehát ... fel a fejjel és kívánom, hogy jobb legyen a közérzeted és idővel találj egy rendes srácot akivel boldog lehetsz! :-)

Sok sikert!

Hello! Nem akarok itt én lenni a kiábrándító felnőtt, csak annyit mondanék, hogy a fiúk ebben a korban ritkán közelednek "komoly" szándékkal ;)

Persze attól függ, mit nevezünk annak. Öreganyáink ugye a házasságot értették alatta, ma már az is nagy szám, ha nem csak "arra" kellesz, és persze eszünk ágában sincs korán férjhez menni! Nem vagyok még túl öreg (persze hozzád képest igen), de néha az az érzésem, hogy egy más világban nőttem fel. Pedig nem igaz ám! Nos, azt hiszem én is állandóan szerelmes voltam, csak akkor talán még nem volt divat bevallani, vagy csak bizonyos körökben volt menő. Inkább olyan lányok voltak állandóan a külsejükkel meg a pasizással elfoglalva, akiket nem tartottunk valami nagyra.

Nálam többnyire úgy volt, hogy aki nekem bejött, annak én nem, és azok futottak utánam, akiket ki nem állhattam. Gondolom ismerős. Az első "komoly" randim nyocadik után volt egy nyári tábor után, nagyon izgi volt megszervezni, szuper volt a várakozás, aztán ... naná, hogy kiábrándulás. Mást sem hallottam csak célozgatást a bokrokra. Emlékszem milyen béna volt, amikor felhívott, hogy mikor találkozunk újra. Persze eszem ágában sem volt. No comment. :)

Szóval a komoly dolgokkal várj még szerintem, vedd lazán, barátkozz. Ne akarj mindenáron járni valakivel, inkább lógj több sráccal, vagy nagyobb vegyes társasággal, és tégy úgy, mintha baromira ráérnél még ezzel. Sőt, akár el is hiheted, hogy ráérsz, úgy könnyebb. Csak versengjenek ők, és egye őket a fene utánad, nem?! Egy-két év, és le sem tudod rázni őket, csak nyugi! Mindenesetre inkább egy nálad valamivel idősebb srácot ajánlanék, talán ők már komolyabbak kicsit. Az sem árt, ha van valami hobbija vagy sportol, mert az általában utal arra, hogy nem csak úgy lóg a világban, vagyis többre számíthatsz tőle. Ha mást nem, neked is lesz egy érdekes hobbid...

"elmegyek diszkóba berúgok felszedek egy srácot"

Jahh... csak vigyázz, ne hogy rászokj, ne legyen belőled is egy "egynumerás partyp*csa", mert azt később megbánod.