Tegnap tudtam meg, hogy a lányom 14 évesen elveszítette a szüzességét? Anyukák, ti hogy kezeltétek?
Teljesen padlóra kerültem.
Okos, szorgos, tehetséges lány, aki éltanuló, a legjobb gimik egyikében kezdte az évet. Jó a kapcsolatunk, de 8. év végén beleszeretett az osztály legaljasabb srácába. Nem túlzok, már az igazgatóval és az osztályfőnökkel is arról beszéltünk 8. év végén, hogy jobb lenne ha szereznék az utolsó pár hétre orvosi igazolást, mert gyönyörű jövő áll előtte, de ez a srác egy rémálom, aki iszik, cigizik, elfbarozik, lóg, és sorolhatnám, és nagyon eltekeri a fejét. Csak azért nem csapták ki, mert 8. év vége volt.
Teljesen mélyponton voltunk, örültünk hogy vége lett a kapcsolatnak, boldog voltam hogy sikerül az álomgimi, szakítottak is, nyáron jött a kiheverés időszaka.
Tegnap beszélgettünk, lényegtelen hogy hogy jutottunk el ide, de a beszélgetés alapján lett egy gyanúm, és rákérdeztem, hogy volt-e már fiúval. Mindig őszinte, így most sem hazudott, elmesélte, hogy igen volt, többször is, de megbánta, és nem kellett volna. Úgy éreztem, hogy totális hidegzuhanyt kaptam, azóta sem térek magamhoz.
A sokkon túl igyekeztem értelmesen lereagálni, bármennyire is nem volt egyszerű. Megköszöntem hogy őszinte, megkérdeztem hogy védekeztek-e, jól bánt-e vele, megbántotta-e, biztosan akarta-e, és amikor elmondta a lényeges dolgokat, igyekeztem kicsit témát váltani, de üvölteni tudtam volna, és annyira ideges lettem, hogy aludni se nagyon tudtam.
Elég sokmindent megmagyaráz ez visszatekintve, pedig nem volt elengedve, nem volt lógós, nem volt olyan óriási tere, mégis megtörtént, és igazából már a hely is elég gyomorforgató számomra, egy fizetős WC egy plázában.
Kudarcnak élem meg, ennél igyekeztem sokkal jobbra nevelni. Mit ronthattam el? Mindig is hangsúlyoztam neki hogy értékes, és aki igazán szereti az abszolút türelmes lesz vele. Máshogy nézek rá, ez a kis görény elvette az ártatlanságát.
Anyukák, megosztanátok velem a tapasztalaitokat?
21: sajnálom ez tök brutál.
Ő önszántából ment ebbe a suliba, sőt igazából ha rajta múlt volna akkor mégkeményebbe ment volna, jelentkezésnél még nagyon szerette volna, arról lebeszéltem.
Melyik nagy nyomás abból amit eddig egyébként leírtam? Csak mert azt írod, hogy "szülei hasonló nagy nyomásának"
#22 én is ezt hittem, szóval próbáld készíteni magad, pontosan leírtad a gondolataimat tegnap délután 4-ig kb. Azóta már nem így gondolom.
A suliban levő délutáni karate és a 6. óra közötti 1 órás ebédszünet tökéletes alkalom, mint utólag kiderült.
Szerintem magadhoz mérten próbálsz elég jó szülő lenni.
Azt értsd meg h egy fiatal mit el át ha szerelmes, meg ha kamasz. Nem kell h egy világ omoljon össze benned, ez azért van mert nem engeded önállódosni. Nem tudod megvédeni a saját tapasztalataitol még az egy első wcs aktus is. Ez hozzá tartozik már, mert a saját tapasztalata az hogy megbánta. Ebből a saját sikered az h szégyelli és már másképp tenne, de nem tudod és nem is szabad minden tettét a saját igényed szerinte formálni.
Kicsi a gyerekem meg de a legjobb tanács amit kaphattam az az h engedjem h nálunk bandázzanak és engedjem h felhozza azt akit kedvel sőt a pasival együtt alvást is engedjem.
Mert Akkor minden előttem történik. Ha hallok valamit ami durva akkor se oktassam. Ki várjam meg míg elmondja, mert különben tesz rola h legközelebb még csak véletlenül se halljam meg. Így a wc szex is elkerulheto
Hidd el, teljesen értelek! Nekem még csak 9 éves a lányom de rettegek attól, hogy vajon olyan hülye lesz-e mint én anno... 14 évesen életem első kapcsolatával feküdtem le, a fiú nem szeretett, nem volt velem kedves de én nagyon akartam, hogy szeressen és ezért belementem. Anyukám úgy tudta meg, hogy írtam egy levelet egy barátnőmnek, benne a témával és anya megtalálta az íróasztalomban mielőtt még feladhattam volna postán. Annyira ki volt borulva... üvöltött velem, és akkor ezt most hogy mondjam el apádnak... blabla... Nagyon rosszul esett mert egyébként ők soha nem beszélgettek velünk erről a témáról, mindent magamtól-oszt.társaktól-könyvből tudtam... Értettem őt de ő nem akart engem még csak meghallgatni sem... Én már most azon vagyok, hogy a lányommal legyen egy olyan kapcsolatom, hogy majd bármit elmerjen mondani és tudjak neki segíteni. Nektek is jó a kapcsolatotok, ez nagy kincs, jól reagáltál! Visszacsinálni már nem tudod, muszáj lesz elengednek a dolgot. Ő tanult belőle, megvan a mérce alja, ennél már talán csak jobb pasikat foghat majd ki.
(Az egészhez még hozzátartozik, hogy kitűnő tanuló voltam mindig, visszahúzódó, normális gyerek voltam, jó volt a családi háttér és látod, mégis elkövettem hibákat... Lehet anyut is ezért érintette ennyire rosszul, vajon mit rontott el... SEMMIT!)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!