Hogy veszed rá a gyereked, hogy azt gondolja, az a helyes, amit te gondolsz?
Mindenféle érdekel onnantól, hogy nem helyes megütnie valakit, aki vétett ellene, azon át, hogy bizonyos bőrszínű/külsejű emberek rosszabbak másoknál odáig, hogyha tanul, akkor többet fog tudni és műveltnek lenni jó több okból, meg mindenféle. Nekem egyszerűen nem megy, nem tudom meggyőzni a gyerekem szinte semmiről, csak büntetés-jutalmazással tudom "kordában" tartani, hogy csinálja, amit kell, tartsa be a szabályokat, és hiába beszélek és érvelek, egyik fülén be, másikon ki. Ugyanez a baráti kapcsolataiban, rokonokkal való bánásmódban, elmondja mit gondol és az egyszerűen hülyeség/rossz, és nem tudom meggyőzni az ellenkezőjéről. Ez folyamatos konfliktusforrás köztünk, de neki is sok konfliktusa van másokkal ilyenek miatt, de gyakran csak magában utálkozik, mert kezdi felfogni, hogy ritkán van körülötte erre kapható ember, én meg elítélem az ilyet.
Most kezdett kamaszodni, régen még hallgatott rám, de már nem. Rengeteg rossz döntést hoz, ő a rossz a helyzetekben, nyilván mások is látják, és nem érti miért nem értenek vele egyet, szerinte mások hülyék és rosszak, akik rosszul látják, és ő a jó, "meg nem értett". Nyilván.
A te gyereked csak magától megérti, hogy nem vághat hátba mást, mert "miatta"--csak szerinte miatta-- vesztett el valamit?
Ezen buktam ki: Volt nála pénz, játszott vele, ide oda rakosgatta, az ő pénze volt, nem szóltam rá. Lerakta egy mozdítható helyre. A barátja megmozdította a helyet, mire a pénz becsúszott egy résbe, nem tudtuk kiszedni. Ő hátbavágta a barátját és még szidta vagy 10 percig, hogy az ő hibája volt, szerintem meg vigyáznia kellene a saját értékeire és nem játszani vele, kockáztatni, hogy baja lehet és egy teljesen átlagos, normális módon vesztette el, tehát nem az van, hogy a másik direkt kárt okozott neki. Iszonyúan összevesztünk, mert szerinte nem az ő felelőssége.
Nagyon sok ilyen helyzete van másokkal is, és fele-fele arányban szoktak mellé állni(szinte csak a hasonlóan gondolkozók), így ugyan van baráti köre, de ez tipikusan az a rossz társaság, ahova nem akarnád, hogy tartozzon a gyereked. Legutóbb csesztetett valakit mert kövér volt, egy kisebbet. Nagyon kövér volt a kislány, de feleannyi idős, mint ő. Nem mondott semmit de fujjogott, magában szidta és gonoszan nézett rá, majd elment a közeléből és nekem mondta, hogy látni se bírja. Ez nem az én értékrendem, hasonlót sem lát, magától vannak ilyen gondolatai és rohadtul zavar, hogy a gyerekem "ilyen ember" és nem tudok változtatni rajta, és egyre több ilyene van, egyre többfajta embert nem bír, és folyamatosan hárítja a felelősséget a tetteiért, ráadásul egyre többször szidja őket suttogva akkor is, ha nem hallja más.
Legutóbb volt táborban és ilyennel jött haza "mit képzelt az a kicsi, hogy vele akart barátkozni, amikor ő nagyobb, és az anyja is még bátorította, hogy menjen játsszanak". Nyilván értem, hogy kellemetlen élte meg, de nem tudom átérezni és nem bírom, hogy egy kicsit szid, meg a jóhiszemű anyját, meg ilyenek. Aztán mikor mondom, hogy őt babusgatták a nagyobbak, akkor "ne mondd, hallani se bírom". Meg ilyenek. Nem tudom átadni az értékrendem, nem ragad rá, de mivel nevelem(kéne), nem hagyom annyiban, mert úgy érzem minden ilyennél mélyebbre süllyed a "rossz emberség" felé. A vége mindennek büntetés, jutalmazás, vagy csak kivonom magam, ha már nem bírom hallgatni a "rossz" dolgait, és külön utálom, ha megtámogatja egy barátja véleményével, hogy azok is neki adnak igazat, mert ők is olyan gonoszkodósak, utálkozósokat, nem jó az értékrendjük. Szerencsére nem mindig vannak körülötte, amikor másokkal van, akkor meg megszólják, ha elmondja, amit gondol, és veszekedés a vége.
Te hogy kezeled a saját gyereked ellenszenves viselkedését, hibás döntéseit és hasonlókat?
válasza:Csomó jó választ kaptál, én csak megerősíteni tudlak benne. A kamaszkor egyik fő feladata, hogy leváljon a gyerek a szülőről, és ez nagyon gyakran azzal jár, hogy direkt az ellentétét gondolja, mint amit ők.
Az én fiam 13 éves, és dettó, mint a tied. Mi egy elég elfogadó, liberális család vagyunk, ő meg fújja a sok fajgyűlölő, antiszemita szöveget, Hitler milyen jófej volt, milyen jó hely Uganda, hogy ott kivégzik a melegeket, meg minden borzalom. Az osztályfőnökének már mondtam, hogy ha valami minősíthetetlen szörnyűséget hall tőle, tudnia kell, hogy nem otthonról hozza. Azt mondta, tudta eddig is. :)
Én mindig rászólok, hogy itthon ezeket ne hangoztassa legyen szíves, ezen kívül mást nem tudok tenni. Nem vagyok gondolatrendőrség. Viszont egyébként nagyon érdekli a világ, rengeteget beszélgetünk - nem hegyi beszédet tartok neki, hanem beszélgetünk az őt érdeklő témákról -, biztos vagyok benne, hogy valamikor majd beépül neki.
Nálam a kamaszkori lázadás kimaradt, soha nem gondoltam mást, mint a szüleim. 20 évesen pedig csatlakoztam egy szektához. Utólag úgy látom, ez is csak egy megkésett lázadás volt, semmi más. Nem lehet ezt megúszni.
válasza:
válasza:Menj pszichológushoz. Kérd az ő segítségét elsősorban magad miatt, hogy jobb ember és szülő legyél, és utána, közben a gyermeked miatt, hogy hogyan segítheted az ő érdekében.
Még hogy büntetés.. atya isten.
Én azért próbálom nevelni, normális társaságban tartani, ha olyanokat mondana, hogy jó, hogy kivégeznek valakit nem is tudom.. egyelőre csak utálkozik és gyűlölködik és neki elege van másokból a semmiért, de ha eljutna oda, hogy jó, hogy megölték/megölik őket. Szerintem nem szabad ráhagyni a hülyeséget, mert mások elviszik rossz irányba, sőt, rosszabb irányba, és azért nevelünk/van gyerekünk, hogy önállóak és elég jó emberek legyenek. Nem pont olyanok, kisebb dolgok nem zavarnának, de anyám, ha szélsőjobbos gyerekem lenne.. Mondjuk az még érthetőbb bizonyos szempontból, mert egy egész propaganda épült rá, nyilván neten találta és meggyőzték, de az enyémnek magától jöttek a gondolatai, senki sem győzködi áltényekkel meg ilyesmi és nem magukért kiállni képes felnőttek ellen van, hanem egy elesett csoport/csoportok ellen, bár az is igaz, hogy azért nem ilyen szélsőségesen, csak maga körül nem akarja őket tudni.
Most azért kicsit jobban érzem magam, legalább nincsenek gyilkos gondolatai, bár ki tudja nálunk mi lesz 2-3 év múlva, mikor már nem tudom visszatartani a nettől. Egyébként a gondolatok okék, egy darabig az sem zavart, amiket csinált, amíg meg lehetett győzni, hallgatott rám, de már csak a szélsőséges maszlag megy kimondva és tettekkel(gonosz nézés, másokkal megbeszélve utálkozás, ez már nem gondolatrendőrség szint), ami miatt felmerült bennem, hogy nem normális az értékrendje és addig kell változtatni, amíg lehet. Nyilván tök okénak tűnik, de majd ha a ti gyereketekre néz csúnyán és ül el mellőle, mikor szerencsétlen csak létezik, és halljátok mikor nekem mondja, hogy nem bír egy fedél alatt maradni vele mert utálja, hogy valamilyen, akkor ti is vagy gonosznak, vagy bolondnak tartanátok az enyém és tuti rosszul esne, főleg ha a gyereketek is hallja, látja, és kérdezi, hogy anya miért néz rám így/miért ment el/miért nem válaszol/miért nem játszik velem.. Olyan szinten együttérzek szerencsétlenekkel, irtó ciki minden ilyen helyzet.
válasza:#11 vagyok.
Vekerdy Tamás mondta, hogy nincs nevelés, csak együttélés van. Minél nagyobbak a gyerekeim, annál inkább egyet kell értenem vele.
A gyerek provokál. Azért mond ilyeneket, hogy ezzel valami reakciót váltson ki. A konkrét esetben azon kívül, hogy elmondom, neki, hogy ebben a családban ilyet nem mondunk, nem tudok mit kezdeni vele, és nem is akarok. Más alkalmakkor viszont nagyon sokat beszélgetünk, nem csak ilyen témákról, hanem bármiről, ami az eszünkbe jut. Ennek több értelmét látom, mint megbüntetni minden hülyeségért. Attól nem lesz jobb ember, legfeljebb előttem nem mondja majd, és ha valami igazán nagy bajba keveredik, majd sápítozhatok, hogy "De hát nem is volt ennek itthon jele."
Nyilván nem fog az én gyerekem se senkit megölni.
válasza:Végigolvastam. Nem is egyszer.
Az a te legnagyobb bajod, hogy szégyenled a gyerekedet. Folyamatosan azt hangoztatod, hogy milyen "ciki". Gondolom, eddig baromi jó anyának tartottad magad, lenézted azokat, akiknek ilyesmi gyerekük vant, most meg visszanyal a fagyi. Azért gondolkozol büntetésben, meg más azonnali megoldásokban.
Tényleg először magadat hozd helyre.
válasza:Igen, iszonyúan szégyenlem, szekunder szégyenem van helyette is, borzalmasan kínos minden ilyen gondolatának hangos megnyilvánulása, megvetően néznek, a többiek, akikre fúj kellemetlenül érzik magukat, kinéznek minket/őt és rólam is ilyeneket feltételeznek, illetve elvárják, hogy kezeljem a helyzetet, ami nyilván nem megy, mert a gyerekem még mindig ilyeneket gondol minden erőfeszítésem ellenére. El nem tudom mondani mennyire kínos.
De bántó/rossz is ilyeneket hallgatni naponta, amikor senki sincs körülöttünk és senki sem hallja, kerülöm az ilyen embereket, nem véletlen nincs szélsőjobbos, meg utálkozó "mérgező" típusú ismerősöm sem, aki sokmindent szid és sűrűn problémát lát mindenben, csak magában nem.
Mondom, rossz embernek tartom miatta, de legalábbis nagyon halad efelé. Akkor is, ha nem hallja más, nem akarom azt hallgatni mennyire nem normális ha valaki/valami más, mikor én az ilyen gondolkodásért a gyerekem ítélem el és rajta látom, hogy "nem normális". Egyszerűen teljes mértékben elhatárolódok ettől az egésztől, szerintem ez a gondolkodásmód beteg, akár felnőtt, akár gyerek az illető. Nem a kisgyerek tehet róla ráadásul, nem is szélsőségesen rossz dolog, mint mondjuk állatot kínozni, mégis úgy reagál, mintha nem lenne helyén az értékítélete. Utálni egy ovist olyanért, ami tőle független, na az szélsőségesen rossz és ostoba dolog is.
Ráadásul ugye zavar az ilyen társak magaköré gyűjtése is, tényleg ez az "alja" réteg, a káromkodó, rossz körülmények közül jövő, rosszul tanuló, butácska, erőszakos, kegyetlenkedő gyerekek, és az enyém benne az egyik hangadó, a normálisok között meg már nem érzi jól magát.
Hamarosan büntethető lesz, mit fogok csinálni, ha megvernek egy hajélkatalant, mert az büdös volt, vagy valaki más gyerekét "csicskáztatják", aki kisebb náluk? Most is amit leművelnek szóban, utált osztálytárs(rosszul tanul és furcsa) belső szerveiből sütnek képzeletbeli tortát és etetnék meg másik utált osztálytárssal(kövér rosszul tanuló fiú). Persze csak szóban, de akkor is!
Könnyű mondani, hogy nem nagy ügy, de ha a te gyereked pécézik majd ki, mert mondjuk mesefigurás felsője van iskolás létére és látványosan utálják/megszólják, vagy mittudomén két copfja lesz, vagy csak túl nagy a homloka, vagy csak nem tud valamit, ami szerinte evidens, vagy fura szaga van, vagy bármi, kicikizik, lefogyatékosozzák, mikor az a gyerek csak létezik..
Egyébként most arra gondoltam, hogy elkezdem én is ezt csinálni, hátha feltűnik neki mennyire ciki, ha így viselkedik valaki, mennyire ostoba buta gonosz dolog. Legközelebb nem ülök le egy piros pólós mellé, és elkezdek magamban utálkozni, hogy hallja, vagy ilyesmi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!