Van egy szülőnek "joga" ezzel piszkálni a gyerekét?

- "Van már barátod/barátnőd"

- "Köz' van hozzá?"

Sok szülő aggódik, hogy a gyereke nem ér el egészséges fejlődési mérföldköveket, és tudni akarja kell-e/tud-e segíteni.

Tiniként normális az első randis dolgokat átélni, akinek nem megy, annak segítség kell.

3-as, és mivel akar a szülő segíteni? Kerítőt akar játszani? Nem érzi, milyen szánalmas lenne ez a helyzet?

Az ilyen szülő nem ismer egy olyan szót, amit jó lenne megtanulnia és a gyerekeivel szemben alkalmaznia: tapintat.

Hát aki átlép egy határt, az nyilván nem tud sokat segíteni, de a szándéka akkor is rendben van.

Én rengeteg szociális téren segítem a gyerekem, népszerű is. Új helyekre íratom(tanfolyamok, táborok), mindig testalkatának, színtípusának megfelelő divatos/előnyös ruhái vannak, megbeszéli velem a konfliktusait és lelkileg támogatom, de megmondom, ha ő volt a hülye. Figyelek, hogy tudjon a körülötte zajló aktuális dolgokról, olyan dolgai, ismeretei legyenek, amik felkeltik a többiek figyelmét, szimpátiát váltanak ki, meg ilyesmi.

Aki kicsit durvább és kevésbé ügyesen csinálja, csak kérdezget, az is segítene, csak nem feltétlen tud.

És miért kell tiniként átélni? Mert a másik nem felé fordulás ebben az életszakaszban jellemző, és ha kimarad egy rész, a gyerek fejlődése sérül/csúszik, illetve ugye a csúszás már az oka annak, hogy a fejlődése kisiklott valamilyen pszichés vagy szociális probléma miatt. Mint kiskorban, most is van, aminek ideje van. Érdemes átnézni a felnőtt párkapcsolat kategóriába a huszonéves szüzekhez, mivé is fejlődhet a probléma, később nehezebb lesz.

Illetve a szülök szeretik tudni mi van, és ha nem beszél a gyerek velük érzik a jeleket és mégjobban aggódnak, hogy talán van valami/valaki olyan, akiről nem lehet beszélni.

De ne aggódj, 12-20ig ráérsz a dolgokra, bár esélyes, hogy 17 vagy, ha a szüleid így be vannak zsongva, a tinikor vége felè közeledsz.

Ja meg vannak akik szeretik újraélni a gyermekéveiket és csak infókat, sztorikat akarnak hallani.