Iskolás gyerekednek(vagy neked) hány évesen tetszett meg először zavarbajövősen valaki?
Nálam olyan 7-8. Emlékszem ahogy tanultunk írni mindenhova a nevét írtam és a monogrammját 😅 huu de ciki így utólag 🙈
A fiam 8 éves és még semmi.
A nagynak meg a kicsinek még soha, a középsőnek most 11 évesen tetszik egy gimnazista, de az lehet, hogy nem számít, mert együtt rajonganak érte a barátnőivel... :)
Jómagam szerelmes 7 évesen lettem egy osztálytársamba, de talán az a zavarbajövős, amire gondolsz, az 12 évesen érkezett.
12 éves koromban. Ovi óta mindig volt "szerelmem", de ez valami egészen más volt.
A srác egy évvel idősebb, mint én. Ismertem születésemtől fogva, mert minden évben ugyanott nyaraltunk, ahol ők. Nem voltunk jóban, sőt, én kifejezetten nem bírtam korábban. Emlékszem, ott állt a játékgépnél, és Mortal Kombatot játszott egy szál kék fürdőgatyában, én odaálltam mellé, mert szerettem nézni, ahogy a fiúk játszanak, és akkor megcsapott az az érzés, ami korábban soha. Összeugrott a gyomrom, remegett kezem-lábam, és amikor hozzám szólt, nem bírtam válaszolni, mert elment a hangom. Nagyon durva volt. Azon a nyáron össze is barátkoztunk, sokat lógtunk együtt társasággal, de mivel elég rosszfiú volt, és nagyon népszerű a lányok között, én mindig tagadtam magam előtt is, hogy tetszene, mert nem akartam beállni a sorba. Az volt a jelszavunk, hogy "testvérként szeretjük egymást", úgyhogy testvérként sétáltunk kézen fogva, meg ültem az ölében, ilyenek.
Ez eltartott évekig, de már 20 éve nem láttam. Néhány hónapja valami tök semlegeset kommentelt egy Facebook-képem alá, és ez úgy felzaklatott, mint tinikoromban, kb. egy hétig a hatása alatt voltam. Úgy tűnik, van, ami soha nem múlik el igazán.
A lányom most 10 éves, tudom, hogy évek óta ugyanaz a fiú tetszik neki, de azt soha nem fogom megtudni, így-e. Én sem beszéltem meg ezt anyukámmal, pedig jóban voltunk.
Nekem 9-10 évesen kezdődött. 4. osztályban anyák napján mellettem állt és meg kellett fognunk egymás kezét. Jesszus de pirultam. 6-ban (12 évesen) amikor lett kamerás telefonom lefotóztam és esténként úgy aludtam el, hogy azt a pixeles fotót nézegettem.
Persze lépni sose mertem, szerintem mai napig nem tud róla hogy tetszett nekem.
Hát ez érdekes.
Én 14 éves koromig rá sem bírtam nézni a fiúkra, utána is csak inkább rajongás volt, nem szerelem.
Húgom 12 éves, azt mondja, minden fiú undorító és csúnya. 🤷
Nem vitted túlzásba a korokat, nem mindenki szerelmes 12 éves koráig...
Azt mondod sosem jöttél zavarba mérhetetlenül fiútól, nem lested, nem ábrándoztál házasságról meg ilyesmi 12 éves kor alatt, és a lányod se?
A rajongás tök oké, nyilván nem olyan "mélyen" éreznek, mint mi, de szerelemnek mondják, én is annak mondtam annakidején. Elég nehéz nem észrevenni, nem meri megfogni a másik kezét, ránézni, folyton zavarban van a másik társaságában.
Ez nálad teljesen kimaradt? Akkor még van remény nálunk is, de ahogy nézem 10 éves korra már a többségnél vannak romantikus érzelmek valaki felé.
Nem lányom van, hanem húgom.
És igen, soha. Házasságot még most, 16 évesen sem szeretnék soha, illetve barátom sem volt (pedig lenne rá lehetőségem), és nem is vágyom rá. Az ilyen rajongás féléket pedig erős túlzás lenne szerelemnek nevezni, és ezt akkor, kemény 2 évvel ezelőtt is így gondoltam.
Húgom úgyszintén. Pedig érettebb a koránál, szellemileg kb. egy 14 éves szintjén van. És nem, nem fényezni akarom magunkat, csak leírtam, hogy mi az ábra.
Na mindegy, ezek szerint mi vagyunk furcsán összerakva. 🤷
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!