Szerintetek milyen érzés mikor a gyereked közli veled,hogy szar gyerek kora volt?

Ha kérdésedre nem tudta megindokolni, miért érezte rossznak a gyerekkorát, akkor az azért volt, mert nem volt rossz a gyerekkora. Baja van magával, meg a világgal, és rád öntötte a frusztrációját. Kb. mint amikor valakit felidegesítenek a munkahelyén, hazamegy, és összeveszik a családtagjaival.

Nyugodtan mondd meg neki, hogy szereted, de nagyon bántóak ezek a mondatai.

Ja, lehetne, hogy kicsit most kevésbé foglalkozol vele. Tehát porold le a régi hobbid, menj el táncolni, hívd fel a gimis legjobb barátnődet és találkozzatok, ő meg csinálja az életét a te "káros befolyásod" nélkül. Kicsit hagyd, ne érdeklődj túlzottan iránta, hisz már nagyfiú, majd ő kitalálja a "ciki anyu" nélkül a frankót.

Aztán majd keres, ha anya mégis hiányzik, ha mégis kell a tanácsod. S nem baj, ha eközben elront valamit, mert "egy percre nem tartod fölé az esernyőt".

Lassan visszakapod a függetlenségedet, kezdheted ezt visszaépíteni, hisz az is egy feladat, hogy mit kezdesz magaddal, meg a férjeddel, ha ő majd elköltözik és újra ketten lesztek. Sok szülő csak pislog ilyenkor.