Szülők, ti hogy éreznétek magatok a szolnoki Palacsintagirl szüleinek helyében?

"Az egyetlen aki nem csinált semmi rosszat, csak élvezte, hogy életében először ő az irigyelt, jó csaj ez a kislány."

Ezt te komolyan mondod? Hogy bárki is irigyelte, mert egy WC mögött megdugták? Hogy élvezte, hogy az nem nézte meg, hogy éppen dugják, aki nem akarta?

"És hidd el ezer és ezer tinilány irigyli és ezer és ezer ugyanazt tette volna az ő helyébe."

Rendkívül szomorú, ha ez így van.

"Már elfelejtetted milyen volt tinilánynak lenni"

Nem, nem felejtettem el. Amikor én voltam tinilány, akkor is megdugták azokat a lányokat, akik erre kaphatóak voltak. Biztos az én neveltetésemben volt a probléma, de én akkor sem láttam irigylésre méltónak azt, akit minden buliban más huzigált.

"főleg ha sosem te vagy a jó csaj"

Ez a kislány attól nem lett sem jó csaj, sem "valaki", hogy most vele van tele a média. Ez a fiatalember bárkire ráugrott volna, aki felajánlkozik neki. Nagyon szomorú, ha egy kislány ettől érzi magát különlegesnek.

"kapva kapott az alkalmon hogy egy sztár őt akarja, mert valószínű sosem akarta őt egy jó pasi"

Most sem akarta. Ezt nem akarod te sem megérteni, meg valószínűleg az a "többezer" tini sem, aki most irigykedik. Ez a fiú nem ezt a lányt akarta. Ez a fiú egy lukat akart, teljesen mindegy, hogy kinek a két lába között.

Mellesleg nagyon szomorú (tőlem fügetlenül, mert a kérdés nem arról szólt, hogy engem akart-e valaki, vagy sem), hogyha egy tiniben van némi tartás, ha nem tartja a világ nyolcadik csodájának, hogy valaki használja egy WC mögött, akkor az mindjárt azért van, mert a kutyának sem kell.

A "mucizás" és a személyeskedés meg általában akkor szokott előjönni, amikor az érvek elfogytak.