Füvezik a 16 éves lányom?

12. Ja persze... te jobban tudod mint az addiktológusok... hihető...

Ja nem.

Dr Funk Sándor megfelel?

[link]

# Bizonyos lágy drogok (például a marihuána) nem látszanak veszélyesnek ebből a szempontból, ezért is akadnak olyan személyek, akik törvényesíteni szeretnék ezeknek a használatát. De a függőséget okozó készítmények sem egyik pillanatról a másikra ejtik rabul az embert, hanem háromszakaszosfejlődésmenet során. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert ha idejében be tudunk avatkozni ebbe a fejlődésmenetbe, akkor megakadályozhatjuk a következő szakasz kialakulását. Már amennyiben a páciensben együttműködő partnerre akadunk.Az első a kóstolgatás szakasza, amelyben még nincs függőség. A marihuána élvezete mindvégig megmarad ebben a szakaszban, még ha van is olyan állapota, amely majdnem függőségnek tekinthető. De nem is ez a fő gond vele, hanem az, hogy míg az italozással kapcsolatban jó néhány korlátozás van érvényben, például az ittas ember nem vezethet gépkocsit, vagy nem veheti fel a munkát, addig a marihuánás cigarettát szívó személyt nem tartja vissza semmi, mert a törvény nem foglalkozik a kimutatásával, s olyan eljárásunk sincs a gyors ellenőrzésre, mint amilyen az alkoholszonda. Márpedig az értelmi-lelki változás miatt a marihuánázó ember is ugyanúgy veszélyezteti a közúti közlekedés biztonságát, mint az italozó ember, mert romlik az érzékelési-észlelési és a reagálási képessége, s ilyenkor nagyobb valószínűséggel hoz hibás döntéseket, okoz balesetet, mint amikor semmilyen drog sem hat a központi idegrendszerére.A második szakasz az, amikor a függőség kialakul. Erre egyrészt a kábítószer használatának ritmusa, másrészt a programja jellemző, ami jól mérhető. Szinte anyagonként más és más a ritmus és a szertartás. Ez annyira erősen rögzül, hogy a beteg kényszerítő életmódjává válik, de egyben bizonyos fokú védelmet is nyújt neki. Pontosabban amolyan hamis biztonságérzet ez, de amelybe jól belekapaszkodhat. Ennek azonban két hátulütője van. Az egyik az, hogy az ebbe a szakaszba jutó ember nem tartja magát betegnek, hanem azt mondja: a kábítószerezésnek az ő életében szerepe van. Jól tudja, hogy a droghasználatot korlátoznia kell, s erre - a saját bevallása szerint - minden további nélkül képes. A másik hátulütő az, hogy ez az állapot törékeny egyensúlyi helyzetet tükröz. Vagyis a páciens az idő múlásával egyre közelebb kerül az összeomláshoz. Ez már a harmadik szakasz, a vég nélküli, szörnyű krízis kezdete. Ilyenkor a molekula utáni vágyakozás már sohasem szűnik meg, s az illetőnek nincs módja arra, hogy kielégüljön. Ez szünet nélküli nyomorúságot jelent.Azt tapasztaljuk, hogy a harmadik szakaszban, amely az alkoholbetegek és a heroinisták esetében nagyon szembeszökő, a beteg már nem is törekszik eufóriára, azaz fokozott, megokolatlan jókedvre, mert tudja, hogy ezt nem érheti el. Ehelyett az a célja, hogy minél nagyobb mértékben lenyomja tudatállapotát. Minthogy nagyon szenved, s ezt nem tudja megszüntetni a régi módon, vagyis azzal, hogy bead magának egy kis kábítószert, amelytől egy ideig kellemesen, eufórikusan érzi magát, az érzékelését igyekszik elnyomni azzal, hogy elaltatja, azaz eszméletlenné teszi magát. Az alkoholbeteg azt mondja erre, hogy "kiütöm magam", s ezt meg is teszi, méghozzá minél előbb, hogy megszabaduljon nyomorúságos érzésétől.#

16. Legfeljebb az ismerőseid 80%-a...

Madarat tolláról...😂