Szoktad tudatosítani a 12, 13, 14 éves gyerekedben, hogy ő már nem kisgyerek, ne akarjon magának játékot, kisgyerekeknek való magazint, gyerekmenüt játékkal a McDonald's-ban?

24. születésnapomra plüssállatot kértem a páromtól, miután láttam egy igazán különlegeset egy kirakatban. Ő tőlem videójátékot kapott.

A mi babánk nyáron fog megszületni, de biztosan nem ilyen szülő leszek, mint te.

15, nem az a lényeg, hogy ne tudta volna megenni, hanem hogy Kölyökmenü volt a neve és gyerekek kérik, gyerekeknek való.

Ha elmegyünk a burgerbe és kapok felnőttként kölyökmenüt akkor megeszem a kaját, a játékot félreteszem, valamelyik gyerek-rokonomnak.

Sőt egyes éttermekben direkt a gyerekmenüből kérem, mert azok olyan adagok, hogy jól lakok és nem pukkadok ki.

De kiskamaszként lehet én is elszégyelltem volna magam, kellemetlenül éreztem volna magam, mert mondjuk az osztályban már senki sem evett olyant, mert az milyen ciki.

Ez kb olyan mint amikor csinálják ezeket a kamu ajándékokat karácsnyra amikor a gyerek kap egy wc papírt - és vannak fiúk akik valami lányos ajándékot kapnak és elkezdenek sírni. Ők is inkább azért sírnak, mert kellemetlenül érzik magukat hogy fiú létükre lányos dolgot kaptak, miután otthon a szülők jól elmondogatták párszor hogy fiúként ne játszon lányos játékokkal.

Nálunk szerencsére mindig is jól kezelték a szülők.

Én állandóan fis játékokkal játszottam, lány létemre, mert az sokkal izgibb volt, vijjogott, villogott, gurult, a babákal is játszottam azért, de lényegesebben több időt autóztam és sosem szóltak érte otthon, ezért akármilyen ajándéknak örültem.

Tehát itt nem az van hogy a gyerek képes-e hamburget enni krumplival, hanem hogy a környezete hogy reagál.

És más egy 11 éves környezete, mint egy 20+ emberé.

Nem jobb, ha már 13 évesen is azt tanulja, hogy nem a környezet reakciójával kell foglalkozni, hanem egyen, amit akar? Vagy játsszon, amit akar?

A férjem tavaly kapott karácsonyra legót.