Rosszul neveltem a gyerekemet? Rossz az értékrendje?
Pár napja elpusztult a család kutyája, akit egyébként nagyon szerettünk, és mindene meg is volt, foglalkoztunk vele. A 15 éves fiam is nagyon szerette, hiszen egészen kicsi korától fogva ismerte a kutyát. Viszont fél évvel ezelőtt sajnos az apósom is elhunyt (tehát a fiam nagyapja), aki szintén velünk lakott már az utolsó éveiben. A fiam vele is nagyon szoros kapcsolatban állt, imádták egymást.
Viszont a mai nap folyamán a fiam meghallotta, ahogy a férjem telefonon beszélget, és sajnos elhagyta a száját egy nem éppen kedves mondat: "Hozzátok nyugodtan, mióta a kutya megdöglött, több a hely a kertben".
Amikor a fiam ezt meghallotta, szinte üvöltözni kezdett az apjával, és azt mondta neki, hogy "Hogy mondhatsz olyat megdöglött? Talán inkább meghalt vagy elpusztult. Vagy akkor a te apád is megdöglött?"
Nem hittem a fülemnek. A férjemmel csak álltunk ott, ő meg beviharzott a szobájába.
Tisztában vagyok vele, hogy nyilván szomorú a kutya elvesztése miatt, és a férjem sem a legszebb szót használta a telefonban. Na de az, hogy ő a saját nagyapjára is azt mondja, hogy "megdöglött", nagyon szíven ütött. Természetesen szeretném, hogy szeresse az állatokat, ne ártson nekik, de azért ne kezelje már őket úgy, mintha emberek lennének. Nagyon félek, hogy ő tényleg nem érti, hogy miért probléma azt mondani egy emberre, ráadásul egy családtagra, hogy "megdöglött". Hogyan beszéljem ezt meg vele?
48. De mi a baj a bocsánatkéréssel?
Itt ahogy látom, nem csak a kutya terén van nézetkülönbség, hanem sokan úgy gondolják, hogy az tekinty vesztés ha egy szülő bocsánatot kér a gyerekétől, hisz ő tévedhetetlen. És na pont ettől lesz hiteltelen, mert egy 16 éves már látja, hogy de, a szülő is hibázik.
A bocsánatkérés nem jelenti még azt sem, hogy hibaztunk, nem az egész emberi mivoltunkért kell kérni.
Ha fékez a busz és emiatt nekiesek valakinek, attól is bocsánatot kérek, nem?
Itt a bocsánatkérés a beugró a konfliktusmegoldáshoz és egy jó példát is mutat a fiúnak, mit kell tenni, ha egy rosszul megfogalmazott mondattal megsértjük mas érzékenységét. Valószínű amúgy hogy maga is bocsánatkéréssel fog válaszolni, mert látta hogy a saját válasza sem volt jó, nem akarta az apját megbántani és feszíti az egész.
Ez egy olyan emberien és a fiú számára példaadóan megoldható konfliktus, kár izmozást és tekintélyfitogtatást csinálni belőle.
Itt generációs problémáról van szó.
A szavak jelentése folyamatosan változik. Régen a "megdöglik" szót simán lehetett használni arra, ha egy általunk szeretett és nekünk kedves állat meghalt, manapság már elég pejoratív jelentés társul hozzá. Én se vagyok nagy állatőrült, soha nem hívnám pl. az állatot a gyerekemnek (van neki saját anyja), de egyszerűen képtelen lennék a "megdöglött" szót használni arra, ha egy állat meghal. Persze a férjed egy másik kor gyermeke, és ha esetleg olyan környezetben is nőtt fel, ahol az állatok (bármennyire is szerették őket) mégiscsak haszonállatok voltak, akkor pláne érthető az, hogy ezt a szót használta. De kérdező, azt is meg kell értenetek, hogy ez a fiadnak tényleg olyan szinten felháborító kifejezés, mint neked az, ha valaki az apádra használná ezt a szót.
Összegezve: a kérdező férje nem egy vadember és a fia se rossz értékrendű. Annyi szövegértése pedig mér akkor legyen a szülőknek, hogy a nagyapára aztán végképp nem mondta senki, hogy megdöglött, nem is értem, hogy juthattatok el idáig... Ez egy kommunikációs probléma, amit úgy lehet a legkönnyebben megoldani, ha a felek leülnek és szépen megbeszélik, ki mit értett az adott kifejezések alatt. (Ez remélhetőleg egyébként a kérdés kiírása óta sikerült is.)
Hát, például nekem is van egy nagypapám akivel nincs semmi kapcsolatunk mert beteg és elég idegesítő.
Mondtam anyámnak, hogy én már rég kitettem volna a lakásból, röhögött rajtan aztán ennyi.
Ha meghalna, nyilván sajnáljám, meg minden de túlélném nem betegednék bele meg ilyesmi, persze vannak olyan nagyszüleim is akiket szeretek és normálisak őket jobban sajnálnám ha baj érné őket
Bár én nem ismerem a fiadat, de ha korábban nem voltak hasonló megnyilvánulásai, ami miatt aggódnál, akkor szerintem itt egyszerűen arról van szó, hogy annyira megbántották ezek a szavak, hogy dühből mondott olyat, amit nem gondolt komolyan. Valljuk be, hogy velünk, felnőttekkel is sokszor előfordul, hogy veszekedés közben, vagy dühből teszünk vagy mondjunk olyan dolgokat, amiket egyébként nem tennénk. Ez normális, hiszen egy normális embernek vannak érzelmei, amik közé tartozik a megbántottság és a düh is, és szerintem az lenne inkább furcsa, ha valaki fapofával tudná tűrni, hogy megbántsák és feldühítsék.
Ha én ilyesmit akarnék megbeszélni a gyerekemmel, biztosan azzal indítanám, hogy megértem, hogy megbántotta az, ahogyan az apuka kifejezte magát, és az apuka ezért kérjen is bocsánatot. Ha hallja a fia, ha nem, nyilvánvalóan nem illik így beszélni egy szeretett háziállatról, még akkor sem, ha az állatokra valóban szoktuk ezt a kifejezést használni. Megkérdezném, hogy ugye ő sem használná ezt a szót a nagypapára. Ha magától nem tenné, akkor mondanám neki, hogy illenék neki is bocsánatot kérnie ezért a szóhasználatért, ahogy az apuka is tette. Mert mi emberek igenis sokszor tévedünk és hibázunk, de a bölcs ember felismeri a hibáját, elismeri azt és igyekszik jóvá tenni.
Ha azt szertnétek, hogy ő is bocsánatot kérjen ha szükséges és beismerje, felismerje a hibáit, mutassátok meg neki, hogyan kell. Hogy egyenrangú félnek tekintitek, és amiért neki bocsánatot illik kérnie, azért apunak is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!