Anyám teljesen kiborít. Mit tegyek?

Hehh:D Te még jól jártál.

Az én szüleim nem váltak el és mind a kettő iylen...

Gondolhatod. Anyád 2x.XD

Amúgy én már megszoktam és csak röhögök rajta.

Ne parázz, 4 év és azt csinállsz amit akarsz.

14/L voltam.

XD

Barátaimhoz sem szeret nagyon elengedni, mert folyton aggódozik. Tudom,hogy szeret és csak vigyázni akar rám, de már totál elegem van abból, hogy mindenről be kell számolni és mindenről tudnia kell.Bár kezdi észreveni, hogy már nagylány vagyok.(Sokkal érttebben viselkedem, és érettebb a gondolkodásom mint már 14 éves lénynak.)És ezáltal már kicsit engedékenyebb.

Talán ha bebizonyítod neki, hogy enm vagy már az ő 5 éves kicsi fia, akkor nem lesz ilyen.

De az én anyám is ilye.Apám annyira nem,de néha rá is rájön az 5 perc. De ez van. Mondom, én már megszoktam.:D

Ja, és még mindig 14/L vagyok.

Nem úgy értettem, hogy akkor voltam 14/L hanem h 14/L volt aki írta. :D

Nem vagy kicsi ahhoz, hogy döntsél. 14 évesen már ,,van belátásod'', tehát számít a szavad gyerekelhelyezési és láthatási ügyekben. 16 évesen hivatalosan el is költözhetsz (rokonhoz, ha hajlandó fogadni, és a gyámhatóság belegyezik, általában igen).

De még csak meg sem kell várnod a 16 évet, ha egyébként apáddal vagy valamelyik rokonoddal jól kijössz.

Már most is kinyilváníthatod, hogy apádhoz mennél (vagy valamelyik más rokonodhoz), a gyámhatóság meghallgat, mert ahhoz már elég nagy vagy (törvény írja elő, hogy meg kell Téged hallgatniuk). Az 5-éves gyerek szava még nem számít (sajnos), mert állítólag ,,nincs belátása'', de a nagyobbak, kilencévesek már afféle határesetek. A 14 éves gyerek szava pedig már mindenképp számít, hiszen nemi már van egyértelműen ,,van belátása''. Nagyon ritkán hagyja figyelmen kívül a gyámhatóság, sőt a bíróság is egy 14-éves akaratát ilyen ügyekben.

A másik dolog ez a verés. Nomeg az, hogy mamád még röhög is. Meg mindennapos is ez a dolog. Szóval mindez együtt. Ez önmagában is bőven elég lenne a gyerekelhelyezés megváltoztatásához, még ha csak 3 éves lennél, akkor is. Így meg, hogy Te is akarod, végképp esélyes a dolog.

Ha először érdeklődni szeretnél, itt kérdezősködhetsz (akár névtelenül is):

[link]

[link]

A Kékvonalon belül az első ,,kocka'' vonatkozik Rád, itt fogadnak gyerekektől hívásokat:

[link] /index2.php?m=16

Ha Édesapádhoz (vagy más rokonodhoz) szívesen mennél, akkor nem lesz gond, mert akkor ,,csak'' annyi az egész, hogy merd az akaratodat hangosan kinyilvánítani a gyámhatóság előtt is (ha Édesapád nem megy be Teveled, önállóan is be szabad menned, és kimondani az akratodat, ugyanis ehhez is elég idős vagy már).

A veréseket mondd el, mert ez önmagában is elég fontos. Egyrészt veszélyes dolgok ezek a verések, másrészt a törvény is tiltja. Persze vannak fáradt szülők, kimerült szülők, de Te azt írtad, hogy Ő még röhög is az ütés után, az pedig már aberrált, beteges dolog.

Ha Édesapád szívesen fogadna, de nem mer keresztbe tenni mamádnak, akkor lehet, hogy direkt kényszerhelyzetet kell teremtened: bemmenni az önkormányzat épületébe, a gyámhatósághoz, és ott teljes határozottsággal kinyilvánítani az akaratodat a gyámügyesek előtt. Persze emailt is írhatsz oda, ha úgy könnyebb (az önkormányzat honlapján megtalálod a címüket). A verések elmondása is nagyon fontos. Ekkor valószínűleg szüleid akarata ellenében is megváltoztatják majd a gyerekelhelyezést valamelyik rokonod javára (vagyis valamelyik rokonodhoz kerülsz majd, hogy melyikhez, abban elsősorban a Te akaratod fog számítani, jó eséllyel keresztül tudod majd vinni azt is, hogy apádhoz).

Szökni veszélyes (tele van az utca aberrált pszichopatákkal), ha mégis szöksz, akkor ,,szökj'' egyenesen a gyámhatósághoz, alapvetően nem fognak intézetbe tenni, elsősorban rokonhoz próbálják tenni ma már a gyerekeket, és itt is számít az akaratod. Ha félsz hazamenni, akkor mond el ezt is a gyámhatóságnak, akkor ideiglenes elhelyezést kapsz a döntésig (remélhetőleg).

A verések hatása egyébként ,később jön ki'', szóval sokáig okozhat még nehézségeket (szorongások, rossz emlékek), szóval már csak ezért is jó lenne azonnal kikerülnöd belőle. Sajnos még így is nehéz lesz feldolgozni a rossz emlékeket, nemhogy úgy, hogy benne maradsz. Ezért lenne jó, ha egy hétig sem maradnál már benne. Sok boldogságot kívánok.