Milyen a kapcsolatotok a szülőtársakkal? Meg szoktátok beszélni az iskolai történéseket?

Ha összefutunk a folyosón, vagy együtt várunk a gyerekekre, röviden érdeklődünk a hogylét felől.

Amúgy meg van egy netes csoport, ahová feltesszük a kérdéseket, ha valami nem tiszta, vagy a leckéket, ha valaki beteg. Itt csak szülők vannak, tanítók nincsenek.

A tanítóktól megkérdem napközi végén, hogy minden rendben volt-e. Ha előbb megyek értük, akkor persze erre nincs lehetőség, de amúgy lehet időpontot kérni fogadóórára, ha valaki bővebben érdeklődne.

Persze, a gyerekektől is mindig megkérdem, milyen volt a nap, kivel játszottak, stb, és abból is kiderülnek dolgok.

Oviban jó szülői közösség volt, délutánonként játszótéren összejártunk, egymáshoz átjártunk főzni, kajálni, megbeszéltük, mi volt az oviban, ki mit csinált, mit kellene csinálni, stb.

Ez a sulira szétesett, illetve vannak olyan kisebb klikkek, akik oviból szülőtársként együtt érkeztek, így ott jó a kapcsolat továbbra is.

Kicsit kívülállóként igyekszem mindenkivel jóban lenni, de piszok nehéz, mert amikor viszem a gyerekemet még senki nincs a suliban, amikor megyek érte, már csak páran vannak, szóval rendszeresen max 2-3 szülővel találkozom, de akkor is már mindenki sietne hazafelé.

Persze ha van rá lehetőség, akkor beszélgetünk, pletyizünk. Szülői után is a sulikapuban még majd fél órán át folytattuk a beszélgetést mi, anyukák.

Amúgy minden fontosabb "történést" fb csoportban, vagy ha csak 1-2 gyerek érintett, messengeren megbeszélünk, illetve én abszolút az osztályfőnöktől tájékozódom, szinte minden nap beszélünk pár szót, heti rendszerességgel üzenetet váltunk.

"Aha, szóval nem szoktatok pletyizni úgymond. Szerintem sem szükséges, de nálunk van olyan szülő aki csinálja. Nem túl szimpi."

lehet, hogy nem szimplán "pletyiznek", hanem ténylegesen barátok/barátnők. Nálunk vannak olyan szülők, akiknek ugyanígy együtt járt a nagy gyereke suliba 10 évvel ezelőtt, tehát nem "friss" 1-2 éves ismeretség van közöttük, hanem 10-15 éve ismerik egymást.

3.-os a lànyom, egyedül jàr suliba, ahogy a többi gyerek is, így nem talàlkozunk, de amíg mindenki hordta a gyereket, köszöntünk, és ennyi.

Egy jó baràtnőjének az anyjàval dumàltunk, meg szoktunk is ha összefutunk, többiekkel nem.

Kevesen vannak az osztàlyban, 12-en.