Milyen iskolai választásunk van?

Magánt nem ajánlanám senkinek sem. Hogy miért?

Felteszek neked néhány kérdést, válaszold meg őket magad:

1. Kik tanítanak ott? Az ottani tanárok ugyanarról az egyetemről/főiskoláról kerültek ki, mint az államiak. Tud többet,mást, mint az állami sulik?

2. Mennyire fizetik meg az alkalmazottakat?

Tanítottam ilyenben, elmondom, hogy ez is egy piac, miért adna több fizetést, mint az állami? Jobbak a körülmények, legalább kréta, papír meg fűtés van, szóval már ez is egy plusz, amit nyújtani tudnak a dolgozóknak. Szóval bértábla van. Ezek után szerinted ennyivel motiváltabbak az ottani tanárok, mint az államiak? (Sőt, most induló magán suliban előfordul, hogy nem is kapnak fizetést a tanárok, mert nem mindenki fizeti ki a tandíjat!)

3. Akkreditált intézmény adhat csak ki Magyarországon érvényes bizonyítványt. Ez mit jelent? Hogy van egy alaptanterv,aminek meg kell felelni. Tehát mit fognak tanítani egy ilyen iskolában? Vannak saját tankönyveik vagy azokat használják, amelyek a piacon elérhetők?

4.Mit teszel, ha esetleg a családod anyagi nehézségek közé kerül? Hogy fizeted tovább? Ezek általában 1-től 12. évfolyamig szólnak. Senki nem garantálhatja, hogy 12 éven át állandó anyagi háttere lesz bárkinek. Elüt az autó, megszűnik a munkahelyed, stb.

5. Mi történik, ha az ország vagy a régió kerül olyan anyagi helyzetbe, hogy az iskola már nem tudja fenntartani magát? Pl, tömeges elbocsájtások, a szülők kiveszik a gyerekeket, és elviszik másik iskolába, és emiatt a suli végül bezár. Volt ilyen az országban, nézz utána. Utána hova viszed a gyereket, és nem fog-e hátrányt szenvedni egy állami versenyistállóban?

Szóval megválaszoltad őket, és te magad is rájöttél. Nem adnak többet, mint az állami, csak jóval többért.

Amit tenni tudsz:érdeklődsz, hogy hol milyenek a tanárok. Nem jó iskolát kell keresni, jó tanárt.

Én mindkét gyerekemmel iskolát váltottam, mert a tanár nem volt megfelelő. Most jól érzik magukat mindketten, holott állami intézményben tanulnak.

A lányom első tanárainál minden órai munkát értékelt a magyaros! Minden tollvonására kapott jegyet! A gyerek teljesen ki volt idegelve, hiába mondtuk, hogy nem kéne, a tanár meg volt sértődve, hogy ne szóljak bele. Ugyanez az iskola a másik gyerekem, másik évfolyam. Havonta egy dolgozat jegy/órai munka jegy van. A többin gyakorolnak, ha nem megy, nem gond. A gyerek kisimult, és imád iskolába járni.

A vallás mennyire van kizárva? A legtöbb egyházi suliban azért nem olyan komoly az, hogy a legtöbb ember ne tudna ezzel együtt élni. Általában annyit jelent, hogy csak hittan van, erkölcstan nem választható, esetleg reggeli áhítat vagy kérnek havi egy istentiszteleti látogatást amit ha nem teszel meg sem érdekel senkit (a legtöbb helyen). Cserébe ezekben az iskolákban valamivel jobbak a körülmények, mert az állam mellett az egyház is támogatja őket, a tanárok választhatnak olyan tankönyvet amit szeretnének és legfőképp mert ők megtehetik, hogy a nagyon problémás gyerekeket nem veszik fel. Mivel itt az állami tantervek szerint haladnak a gyerek nem fog kevesebbet tudni és ha költöztök könnyedén be tud illeszkedni egy új suliba. A legtöbb családnak szinte ez az egyetlen alternatíva, mert ezek a sulik ugyanúgy ingyenesek mint az állami iskolák.

Állami iskolákból is van sok normális, de hogy ez nálatok melyik azt nem tudom.

Magániskolák, alapítványi iskolák vagy magántanulói csoportok - mindegyik lehet alternatíva, viszont általában fizetősek, sokszor még nem bejáratott a dolog, nem tudhatod, hogy az itt megszerzett tudás mire lesz elég. Ha ilyen érdekel ennek nagyon utána kell járni, hogy mit is tanulnak, meddig lehet ide járni (nem mindegy pl. hogy le lehet -e itt érettségizni vagy 8. után másik suliba kell felvételizni) és hogy milyen az átjárhatóság az állami rendszerrel, mert ha valami miatt sulit kell váltani akkor mi lesz?

A Waldorf sulit némelyek az egekig magasztalják némelyek meg szidják. Tény, hogy sokkal inkább gyerekre szabott tempóban haladnak, viszont tapasztalataim szerint az átjárhatóság az állami és a Waldorf között komoly gond. Ha sulit kell váltanod, mert pl. elköltözöl a gyerek iszonyatosan le lesz maradva az állami sulikhoz képest, utána vagy fel tudja venni a tempót vagy nem, tehát ha ilyet tervezel akkor csak úgy, hogy itt is akar érettségizni a gyerek. A vallás (antropozófia) ráadásul itt is jelen van, bár nem tudom mennyire komolyan.

Érdekeseket írtok… A 12. válaszolóval szemben én azt gondolom, egy alapítványi suliban azért motiváltabbak a tanárok, mert szabadabb kezet kapnak, kikerülnek az állami csinovnyikok (és a nekik talpat nyaló igazgatók) hatásköréből. A tanár ismerőseim zömének (akik közül sajnos elég sokan elhagyták már a pályát) legalábbis ebből volt elegük. Nem tudom, több fizut kapnak-e egy alapítványi iskolában, de azt viszont el tudom képzelni, hogy nem zsákmányolják ki őket úgy, mint egy államiban, és az önbecsülésüket támogatja, hogy felnőtt emberként, saját belátásuk szerinti módszerekkel taníthatnak. Nyilván nem mindenkinek való ez, de nekem szimpi egy tanárban, ha nem fásultan ledarálja az anyagot, hanem van kedve, engergiája érdekesség tenni azt.

És akkor gyorsan hozzáteszem, hogy nyilván vannak ilyen tanárok az állami rendszerben is, és az alapítványiban sem mindegyik ilyen – viszont míg egy állami suliban csekély esély van a rossz tanárokat lecserélélni, az alapítványiban (éppen azért, mert piaci alapon működik) nem reménytelen.

„A vallás mennyire van kizárva? A legtöbb egyházi suliban azért nem olyan komoly az, hogy a legtöbb ember ne tudna ezzel együtt élni. Általában annyit jelent, hogy…”

Aha, tehát az egyház egy olyan klub, amelyhez az ember azért csatlakozik, mert tök menő dolgok vannak benne, pl. a sulik, a jól mutató esküvők, keresztelő (mert az szokás) stb., csak sajnos közben vannak ilyen hülye szabályok is, amiket „ki kell bírni”? :)

Amit te írsz, az egyébként a református suli lehet, egy katolikusban már sokkal több „kellemetlen” szabály van, horribile dictu minden vasárnap templomba kell menni – igen, tudom, hogy a magukat katolikusnak vallók közül sokan ezt sem veszik komolyan, mert kényelmetlennek találják, de szerintem nevetséges, hogy ha valaki csak kimazsolázza a neki tetsző dolgokat, a többiről pedig elegánsan megfeledkezik.

Nekem egyébként a Waldorfnál is fura, hogy az is egy komplett eszmerendszer, vannak szabályai (mi jó a gyereknek hány éves korban), amiket sok szülő viszont teljesen figyelmen kívül hagy.

Nem tudom, én ezeket az opportunista embereket nagyon károsnak tartom. Szerintem mindeki olyan „klubokhoz” csatlakozzon, amelyeknek egyetért az „alapszabályaival”.

Persze mindenki magából indul ki, aki szerint a képmutatás fontos skill a gyerek számára, az nyilván ilyen mintát mutat a „jól van, Pistike, egyházi iskolába fogsz járni, bár eddig semmi közöd nem volt a valláshoz, de ez a menő most, ja, és lesz egy-két kényelmetlen kötelességet, de ki fogod bírni”-stílusú életvezetéssel.