Órán rosszalkodó gyerekek - mi lehet az oka és mi a megoldás?

Igen, nyilván sosem hallottál még magukat társaságban mintaszülőknek elődó emberekről aztán ki tudja, mi folyik otthon.

Gyerekről beszélünk, azt csinálja, amit otthon eddig megtanult.

A tanítónak feladata lenne rendet tartani az órán, de egy ejnye-bejnyéért is olyan pert akasztanak a nyakába, hogy ennyit se mer kockáztatni. Ez a szomorú valóság: a szülők elvárják a tanártól, hogy helyettük nevelje a gyereket, de erre való eszközöket már nem adnak a tanár kezébe, mert jajazénkisbogaramnakmilyenlelkisérüléselettamiértrászóltatanár...

Eloszor is lattam mar alapvetoen normalis vagy annak tuno embereket, akik amugy csapnivalo szulok voltak.

A masik, hogy de, alapvetoen a tanitonak feladata lenne megakadalyozni. De neki se konnyu ezt egy 30 fos osztalyban meg nem is mind kepes ra.

1

Persze. Akinek az élete jobbnak látszik a tiédnél, az biztos, hogy vagy rossz szülő vagy titokban drogos, nem igaz? :)))

Nos, a problémás gyerekek tipikusan NEM rendezett, jó családból jönnek, hanem problémás családból. Kriminalisztikai és gyermeklélektani tény.

Ennyiből ezt nem lehet megítélni.

Lehet a szülők hibája, a tanár is lehet inkompetens, de lehet, hogy a gyereknek viselkedési zavara van, vagy aki mesélte ferdített, mert szintén vajas a füle.

Ha viszont órán többször fordul elő ilyen csoportos zavargás, akkor biztos, hogy a tanár nem tudja őket fegyelmezni. Vannak tanárok, akik vagy nem voltak soha lelkesek vagy kiégtek és depresszíve nem érdekli őket, mi történik a hátuk mögött, amíg előadják magukat, vagy hiába lennének kedvesek és tantárgyukban jók, rikácsolhatnak vagy rimánkodhatnak, egyszerűen nincs tekintélyük, a gyerekek sajnos "keresztben lenyelik" őket. (Mondjuk ez azért inkább nagyobbaknál jellemző, nem alsóban.)

Kérdező, te a tanító vagy, vagy szülő, akinek a gyereke mesélte, mi folyik ott?

Ha tanító, akkor esetleg kérj tanácsot idősebb, tapasztaltabb kollégáktól, hogyan kezeld a helyzetet.

Ha szülő, akkor a tanítót kérdezd, hogy mi ebből az igazság és ez mennyire jellemző ennyi idős iskolásoknál. És akkor a megoldás nyilván nem a te dolgod.

Egyébként szerintem azok állnak fel órán és piszkálódnak, lökdösődnek, akik megszokták, hogy otthon bárhogy viselkedhetnek. A szülők lehetnek lecsúszott alkeszek, újgazdag pöffeszkedő terepjárósok, vagy csak simán mindent ráhagyó átlagemberek. Ez utóbbi típusból tényleg nem néznénk ki, de pl. én ismertem egy családot: apuka jónevű építészmérnök volt, teljesen kulturáltak voltak a szülők, gyerekeik rendkívül okos, tehetséges gyerekek, de totál látszott rajtuk, hogy egyszerűen nem tudnak viselkedni. Hogy egyszerűen nem tudnak olyan alapvető dolgokat, hogy pl. egy 65 éves emberhez nem úgy kéne szólniuk, mint iskolában a haverjukhoz.

Én másképp gondolom. Ha valakinek otthon bármilyen korlát van, az elfogadja, hogy vannak korlátok. Itt ez, másutt más.

De aki ahhoz szokott hozzá, hogy soha semmiben nem korlátozzák, az nem fogja érteni, mit jelent az, hogy nem szabad - mikor neki pont ahhoz lenne kedve.

Nyilván a tanár elmondta (nem is egyszer), hogy nem szabad órán felállni, beszélni stb. Namost az, aki megszokta, hogy vannak szabályok (bármilyenek) az elfogadja, hogy itt most ez a szabály. Aki ahhoz szokott hozzá, hogy soha nincs szabály, az nem tud mit kezdeni a "nem szabad"-dal és továbbra is azt csinál, amit akar.

Tehát szerintem az elsődleges felelősség a szülőké.