Hány tanuló van a gyermeked osztályában? Ha sokan vannak érzed a hátrányát?

A mi környékünkön (Bp.) a 30 fős osztályos a megszokottak az állami sulikban (még Waldorfban is), egy-kettőről tudok, ahol 20 körül vannak osztályonként, de ott is igyekeznek feltölteni…

A gyerekem alsóban 32 fős osztályba járt, kb. fele-fele arányban voltak lányok és fiúk, SNI-s kettő lett volna, de „kiutálták” őket a pedagógusok (konkrétan nem foglalkoztak velük, a fejlesztés pedig egy katasztrófa volt). Egyébként a 32 fős gyerekközösség jó volt. Hogy az iskola „profilja” (értsd: a rossz értelemben vett klasszikus, poroszos rendszer), a tanítók kiégettsége vagy a magas létszám okozta-e a gondokat, nem tudom, mindenesetre a gyerekemnek nem jött be a nagyüzemi gyerekkezelés, az anyag ledaralására, hogy nem szabadott kérdezni, nem lehetett véleményed, stb.

Felsőben alapítványi iskolába vittük át, ott 20 alatti létszám volt, sok kreatív, projektfeladatot kaptak, csoportban, párban is dolgoztak, értékelték az érdeklődést – és a gyerek szárnyalni kezdett tőle.

A fentiek alapján nehezen mondanám meg, az osztálylétszám kinél mennyit nyom a latban, mert egyrészt gyereke válogatja, mennyire zavarja a „tömeg”, másrészt ahol sokan vannak, ott nagyobb a merítés, könnyebben találhat barátot mindenki, harmadrészt szerintem egy jó tanító/tanár tud kezelni sok gyereket is (extrém példa, de ahogy nagyapám mesélte, ők egy kistelepülésen 46-an voltak egy osztályban, ráadásul vegyesen 1–8.-osig, és a tanárjuk remekül kezelte a helyzetet).

A kérdésedre válaszolva szerintem jobb a kisebb létszám, de ha az iskola és a tanárok jók, akkor nem gond a több gyerek. Mifelénk 7.-től csökkennek le az osztálylétszámok, mert sokan elmennek gimibe.

Mi 9-en vagyunk :D 11.-esek vagyunk, és nagyon szeretem ezt a létszámot :D Olyan családias :D

17/f

Én szintén Bp, nálunk minden alsós osztály 28-30 fő. 3 gyerekem van, fogalmam sincs, hogy van-e SNI-s valamelyikük osztályában. A legnagyobb hatodikos, náluk már kiutálták a legrosszabb gyereket, és a felsős osztályfőnök is jobban kezeli talán őket mint az alsós, ott most rend van. A középső ötödikes, az ő osztályában több a lány, de pont a lányok között van 1-2, aki nem bír magával, és emiatt a tanárok is feszültebbek és ez nem tesz jót a légkörnek (a nagynál is ez ment egyébként kb két évig).

Nem értem egyébként miért ennyire nehéz fegyelmet tartani, egy budai katolikus iskoláról van szó, ahová felvételivel lehet bejutni, azt hinné az ember, hogy így azért könnyebb. Azt nem tudom megítélni, hogy mennyire számít ezekben az esetekben a magasabb osztálylétszám.

A kicsi osztálya szerencsésebb, bár ő még csak harmadikos, a nagyoknál is ilyenkor jöttek elő a problémák.

36-an vagyunk, gimi, senki sem SNI-s az osztályunkból.

Tök jól elvagyunk.:)

Az előző sulinkban még SNI-s voltam 7.-ig(azóta elvették a diagnózist) és volt az osztályunkban egy BTM-es fiú, 12-en voltunk, katasztrófa osztály, de nem mi kettőnk miatt (bár megjegyezném, az a BTM-es csávó nagyon nem volt komplett), hanem a tanárok miatt, meg, hogy mindenki egyszerre akart menő és hangadó lenni, mindig más 3-4 fős csoport volt az osztály istencsászára.

15/L

A lányom most hetedikes egy nyolcévfolyamos budapesti gimnáziumban. 34en vannak 1 magántanulót (valamilyen sni) is beleszámítva. Jó közösségű tanulós osztály így nem érzem hátrányát a nagy létszámnak.

Véleményem szerint nem az osztálylétszám a lényeg hanem az osztályba járó gyerekek tanuláshoz való hozzáállása illetve a gyerekek viselkedése/magatartása.