Elsős gyereknél évismétlés? Tudnátok tapasztalatokat írni? Miért ismételt évet és hogy viselte gyermeked?

# 11: Ne haragudj, de ezt azért eléggé furcsállom, hogy ilyen tapasztalataid vannak...

Az óvoda nem iskolaelőkészítő, tehát elvileg az elsős tanítóknak kellene tudni kezelni azt, hogy a gyerekek még nem minden szempontból iskolaéretten kerülnek az első osztályba, fokozatosan érnek meg rá. Az én lányom abban az évben lett első osztályos, amikor bevezették a 3 éves kortól kötelező ovit, és mivel kellett a hely, abban az évben szinte mérlegelés nélkül küldték a 6 éveseket iskolába. Lehet, hogy nem voltak iskolaérettek, de a tanító nénijük azért megoldotta, hogy ne szenvedjenek hátrányt.

Az én lányomnak, mivel SNI-s, kötelező volt az iskolaérettségi vizsgálat szakértői bizottságnál. Ott közölték, hogy bizonyos területeken nem iskolaérett, de a világon nincs olyan gyerek, aki minden szempontból az lenne! Az iskolának többek között az is a funkciója, feladata, hogy ezeket az egyéni eltéréseket kezelni tudja.

Persze nyilván a pedagógusoknak az lenne a kényelmes, ha csupa okos, ügyes, jó gyerek menne a suliba, akikkel egységesen, differenciálás nélkül lehet haladni, de ez nem pedagógiai munka! Igenis tudni kell(ene) kezelni az egyéni eltéréseket.

Valahogy a mi tanító nénink megoldotta a 6 évesekkel is... igaz, nem követelte meg, hogy 45 percen át képesek legyenek csendben figyelni, hanem úgy alakította az órákat, hogy mindig legyen egy kis lazítás is benne, fokozatosan alakítva a követelményszintet. És ha egy gyerek urambocsá' az óra közepén felállt és ment egy kört, akkor sem tekintette tragédiának. Nem volt baj, hogy a gyerekem finommotorikája fejletlen volt, mert arra volt jó a mindennapos testnevelés, meg a készségtárgyak, hogy a nagymozgásokból kiindulva fokozatosan fejlesszék a finommotorikát. (Erre az oviban nem volt lehetőség, ott TILOS iskolaelőkészítő tevékenységet folytatni, úgyhogy hiába aszaltam volna még egy évet az oviban, attól ugyan nem fejlődött volna).

Mindenesetre a szinte csupa 6 évesekből álló évfolyamon mindössze egyetlen olyan gyermek volt, aki nem tudott megbirkózni a követelményekkel: egy beszédfolyatékos gyermek. Megpróbálták, nem jött be, ő átment beszédjavító általános iskola első osztályába.

Szóval lehet, hogy a gyerekem (meg a többi is) csak részben volt iskolaérett, de az iskola ezt képes volt kezelni. Másodikra már alig volt eltérés ezen a téren a gyerekek között, harmadikra pedig már gyakorlatilag semmi.