Pedagógus anyós! Mennyire szóljon bele a gyerek tanulásába?

Pedagógus létére tudnia kellene, hogy egy ekkora gyereknek egyetlen dolgot kell csinálnia szabadidejében, minél többet játszani. Nem az a gyerek lesz kiegyensúlyozott, és sikeres felnőtt, aki a legtöbb feladatot megcsinálta kiskorában, hanem akit gyerekként hagytak gyereknek lenni, és megfelelő ütemben, fokozatosan terheltek a feladatokkal.

A helyedben biztosan leállítanám, de előbb megpróbálnám a férjemet a saját oldalamra állítani. Ha saját magad ész érvekkel nem tudod meggyőzni, keress néhány pedagógiai, pszichológiai cikket, vagy videót Youtube-on, és mutasd meg a férjednek. Remélhetőleg belátja, hogy neked van igazad.

Nem szabad túlterhelni ennyire egy kisgyereket.

Nem hagynám ott a kisfiút péntektől vasárnapig.

1. nem érzem, hogy jó helyen van ott

2. anyukaként van egy véleményem, amit semmibe vesznek

3. a kisfiú utál ott lenni.

Szerintem a 3. érv a legmeggyőzőbb. Ezzel kapcsolatban is el kellene beszélgetned a férjeddel. Mit szeretne, hogy a kisfia szeresse az anyukáját, vagy, hogy kényszerből menjen, amíg muszáj, de eljön az a kor, amikor már nem lehet ezt ráerőltetni. Szóval állítsd magad mellé a férjedet, aztán ő is beszélgessen ez az anyukájával.

kínzás.

párod meg nokomment

Pedagógus vagyok, elsős tanító.

A gyerekem is éppen elsős.

Napi 10 perc az itthoni "tanulásunk", ami inkább csak annyi, hogy az olvasókönyvben egyszer végigolvassuk az aktuális betűvel alkotott szavakat. Néha egy -egy matek feladat.

Teljesen elegendő, szerintem.