Mindenhol ugyanaz a tanterv? Akkor mindegy, hogy melyik altalanos iskolaba iratom!?

A Kerettanterv mindenütt ugyanaz. A metódus nem. Teszem azt a Kerettanterv azt mondja, az első osztály végére a gyereknek tudnia kell folyékonyan olvasnia és írnia. X iskolában a tanítónő ezt úgy értelmezi, hogy a gyerek ha törik, ha szakad, karácsonyra olvas, ha nem hülye. Y iskolában tanítónő úgy értelmezi, hogy nem kell kapkodni, szépen lassan haladnak, nála a gyerekek húsvétra tudnak olvasni. Z iskola tanítónő je meg úgy értelmezi, hogy az teljesen jó, ha a gyerek május végére tud olvasni. Tehát ugyanaz, mégis más.

Nem mindegy, hová iratod. Más módszerrel tanulnak, más tempóban, más könyvekkel. Ha van rá lehetőség, meg kell nézni pár iskola bemutató óráját

Nincs ilyen előírás, hogy olvasni kell egy év alatt.

https://www.youtube.com/watch?v=u4Xpg3yJ2kA

Nem minden iskolában ugyanaz a tanterv sem, hiszen van átjárás a 4,6,8 osztályos gimnáziumokba, vannak különböző sport vagy nyelvtagozatos, illetve idegen tanítási nyelvű általános iskolák is, a pedagógiai módszerekről már nem is beszélve.

Anyaként mondom, hogy NAGYON nem mindegy, hogy ová íratod a gyermekedet és igenis van különbség állami és állami között is.

Nemcsak abban,amit már előtte elmondtak, nemcsak a tanárok személyiségében/végzettségében, módszertanában stb. hanem bizony a gyermekközösségben is.

Budapestiek vagyunk, számunkra elérhető az ország egyik legjobb idegen tanítási nyelvű általános iskolája is, ahol bizony "felvételiznek" a gyerekek (tudom, tudom, nem így hívják, de bizony van!), 15-20* s túljelentkezés stb. és van olyan általános iskola nem túl messze innen, ami a köznyelvben a "kisebbség" iskolájaként ismert (nem ezzel a kifejezéssel persze).

Gondolhatod, hogy mennyire más az a kultúrális-szociális környezet, amiből jellemzően származnak a gyerekek egyik, illetve másik helyen.

A tanulás, követelményrendszer mellett az sem mindegy, hogy milyen értékrendű az intézmény, a gyermek osztálytársai- milyen reális továbbtanulási lehetőség áll nyitva az adott általános iskola elvégzése után.

(példa: az idegen tanítási nyelvűből gyakorlatilag bárhová mehet a gyerek, a "kisebbség" iskolájából jellemzően a szomszédos kerület alacsony presztízsű szakiskolájába kerülnek a tanulók- a felső tagozatban sok az osztályt ismétlő diák stb.

Számomra nagyon nem mindegy, hogy milyen intézményt választok a gyermekemnek- aki szülőként így gondolkodik, nem elég körültekintő.

Ha valahová 20x a túljelentkezés miért jelenti automatikusan azt hogy jobb?

Ha valahol 6 evesen felvételizni kell az szerintem egyértelműen mutatja hogy nem lehet jó.

Persze szempont, hogy jó legyen a közösség, de nem biztos, hogy a kemény iskolában magas társadalmi szintről jött gyerekei normálisak is.

Általános iskolákról volt szó, ebből a szempontból mellékes a 8-6-4 évfolyamos gimnáziumi kerettanterv. :)

Az általános iskola jelenleg (!) 8 évfolyamos.

És a felvételis szuperiskolában is vannak olyan görény gyerekek, akik közé nem engedném a gyerekemet, pont a gazdag kölykök között. Szóval az nem mérce egy iskolában, hogy kinek vannak gazdagabb szülei, ha neveletlen gonosz gyereket kell elviselni a többieknek. Szerintem van középút, mi kerestünk és találtunk is.

Szia! Igen, a kerettanterv ugyanaz, az alaptárgyakat (olvasás, matek, nyelvtan, napi testnevelés, hittan/erkölcstan…) ugyanolyan követelményrendszer szerint kell tanítani, adott óraszámban. De! Ha egy suliban mondjuk emelt szintű matek- vagy ének-zene oktatás van, ott nyilván ezekből az órákból több lesz (nálunk pl. csak egy környezetóra van alsóban, de heti 4 ének). Van egy szabadon felhasználható órakeret is, amivel gazdálkodhatnak a sulik.

Az, amit írt valaki, hogy ha pl. azt írja elő az állami tanterv, hogy 1. év végére olvasni kell, és a tanítónők ezt másképp érik el, másképp értelmezik, egyelőre igaz, azonban most vezették be ugye pl. a P.Ö.C.S.-rendszert (nem vagyok vulgáris, nézzen utána, aki azt gondolná! :)), és a minap mesélte a tanítónő ismerősöm, hogy ennek keretében magukat és egymást is értékelniük kell abból a szempontból, hogy hol tartanak a tantervben – tehát a cél a teljes egyformaság, a tanári „kihágások”, a saját vélemény, mozgástér megszűntetése.

Egyébként – a fentiek ellenére, vagy épp azért – egyetértek azzal, aki azt írta, nagyon nem mindegy, melyik suliba íratod a gyerekedet. Egy jó igazgató ugyanis ezeket az őrült központosítási törekvéseket igyekszik ellensúlyozni (a rossz pedig ostorozza a tanárait), és ez nagyon meghatározza az egész iskola hangulatát, és ebből adódóan a pedagógusok viselkedését a gyerekekkel.