Milyen kiút, megoldás van a túlterhelő értelmetlen iskola ellen? Külföldre költözni? Otthonoktatás? Valami más?

Kerdezo en ertem, hogy mirol irsz mert van osszehasonlitasi alapom. Mi kulfodon elunk es kisfiam itt kezdte az iskolat. Hatalmas a kulombseg. Otthon nem talakoztam olyan iskolas kisgyerekkel (beleertve az en kisiskolas eveimet is) aki ennyire szeret iskolaba jarni es ilyen boldog es gondtalan a gyerekkora mint az itteni kisiskolasokank.

Tudom es belatom, hogy a magyar oktatasi rendszer eros es elismert. Azt is tudom, hogy a kisfiam 14 evesen nem lesz jeles sinus meg cosinusbol. Lehet h nem fogja felsorolni USA osszes allamat tizenevesen stb. De nekem ez, hogy boldog, nincs tulterhelve es megis kihozzak belolle a maximumot, szeret iskolaba jarni... sokkal tobbet szamit.

Szia! Teljesen megértelek, ugyanezzel küzdünk mi is négy éve. Azt hiszem, a mi iskolánk kifejezetten rossz, mert bár iskolaotthonos, és azzal áltattak minket hogy haza sem kell vinni a könyveket hét közben, mindent megcsinálnak, kiderült, hogy ez csak elsőben működött valamennyie, és akkor is csak a megfelési kényszeres kislányoknál. Egyébként pedig az egész suli pont az ellenkező beállítódással bír, mint amit itt valaki írt, hogy „majd megoldják ők, azért vannak” – nálunk azt mondják, oldja meg a gyerek vagy a szülő, ők nem azért vannak, hogy egyéni problémákban segítsenek (pl. figyelmetlenebb gyermekeknek, akik elfelejtik felírni a leckét, mert galád módon óra végén már másutt jár az eszük, nem engedik, hogy leckefüzetet használjanak – tanuljon a sok beírásból, amit az elmaradó lecókért kap).

Alapvetően ugyanazt gondolom, amit te: napi 8 órát „dolgozik” a gyerek a suliban, hazaér, és még üljön le rögtön tanulni egy-két órát? Ez elég beteg elképzelés. Nincs ideje kirohangálnia magát, beszélgetni, olvasni, egyáltalán „élni”. Ezért fáj a kislányok hasa, feje, ezért (no meg a minősíthetetlen kaják miatt) híznak meg év végére az elsősök, hiába a heti 5 tesióra.

Ahogy a múltkor olvastam egy alternatív suli igazgatója mondta, ő attól kap herótot, ha azt mondják, „az iskola az életre készít fel”. Miért? A gyerekek 18 éves korukig csak készülnek az életre? Azt kéne felfognunk, hogy ők nem csak készülnek az életre, hanem élnek. :)

A legszomorúbb az, hogy a leterheltségen kívül a gyerekeknek még az idegbeteg tanítónőkkel is meg kell küzdeniük. Nálunk (Bp.) legalábbis a környéken lévő 10 állami iskolából 2 olyan tanítónőről hallottam, aki szereti a gyerekeket – megy is a teperés, hogy hozzá kerüljenek. Egyébként pedig általános a megalázás, a cikizés, és egyetlen pedagógia eszköz, a büntetés mindenek feletti használata.

No de persze az életre nevelik a gyerek, és a mai helyzetben a fentiek megszokása igen hasznos túlélési technikát ad a gyerekeink kezébe. ;)

Hogy mi a megoldás? Alapítványi iskola vagy külföld (az otthon tanítás is biztosan jó, ha valaki tudja csinálni, nekem nem menne). Persze az alapítványi sulik között sem jó mindegyik, de azért jobb az általános kép róluk. Az Angliába vagy Ausztriába költözött ismerőseimtől pedig jókat hallok a kinti sulikról – pedig azok is államiak. Jó, nincsenek illúzióim, biztosan vannak rossz iskolák, rossz tanárok mindenhol – csak a magyar állami rendszerben sokkal gyakoribbak, mint másutt.

Egyébként meg lehet érteni a tanárokat is: hozzá nem értő „remek” politikusok szabják meg, mit és miből tanítsanak (a kerettantervet 2012-ben jobbára olyanokkal íratták akik remekek a szakmájukban, de nem értenek a gyerekhez, az életkori sajátosságokról gőzük sincs); ramatyul keresnek (miközben azt üvölti a világba a kormány, hogy nőtt a fizetésük); mindenfelől alázzák őket, ahogy lehet (pl. a fejük fölé tették a KLIK-et, kötelezően beléptették őket egy olyan pedagógusszervezetbe, amelyről azt sem tudták, mik lesznek a céljai)…

Ne legyenek illúzióink, a politikusok gyerekei nem állami intézményekbe járnak! :)

Még valami: az a gond, hogy egyelőre nem is látszik, hogy jó irányba mennének a dolgok oktatásügyben. Sajnos itt is az van, ami jelenleg a közigazgatás szinte minden területén, hogy hozzá nem értő politikusok döntenek, a szakemberek meghallgatása nélkül.

Amíg pedig populista szólamoknak rendelik alá az oktatást, addig sajnos valódi, a mai kor követelményeihez, de leginkább a gyerekek érdekeihez igazodó változásokat nem várhatunk. Az a szomorú, hogy nem tudom, mit lehetne ez ellen tenni? A tanárok nem fognak komolyabban lázadni, hiszen ki vannak szolgáltatva „kenyéradó gazdájuknak”.

A szülők pedig… hát, valószínűleg a mi kezünkben lenne a dolog nyitja, ám nem meglepő, hogy míg az emberek többsége az életbenmaradásért küzd, nem tud ilyen „kicsinységekkel” foglalkozni.

Otthontanulás! Ennyi. Nézz utána, jogilag megoldhato. Ha tud már irni olvasni, a többit te is meg tudod tanitani neki. Vagyis megtanulja a könyvből és az életből. Lesz idő játszani és a programokra. Az elmult 5 évben egyre többen jutnak erre az elhatározásra.

Én is igy teszek, ha nem veszik fel a nem körzetes jo suliba (van még 2 évünk addig) elsőbe a körzetesbe fog járni, utána kikapom a sulibol és otthon tanulo lesz. Nem fogom olyan helyre járatni, ahol kiszivják az agyukbol a tudást és a helyébe tök felesleges baromságot tömnek megterhelve a még több hülyeséggel.

Megnéztem a tantervi ajánlást, heti 25 az elsősök óraszáma, hittannal, testneveléssel együtt. Ez hogy tart délután háromig minden nap?

Nem iskolaotthonos szervezésben tanul a gyermek, ahol napközben szabadidő és "önálló" foglakozások is vannak (a 25 órán felül), amikor azokat a feladatokat kellene megcsinálni, ami a délelőtt tanulósoknak házi feladat?

Ha igen, akkor vagy a tanítók szervezik rosszul a dolgokat, vagy pedig a te gyermeked lassabb, figyelmetlen, nem dolgozik önállóan, csak ha valaki közvetlenül irányítja, esetleg ezeknek a kombinációja a probléma.

Az én napközisen se készül el soha az iskolai lecke időben, de részben azért, mert 3-kor még az udvaron rohangálnak, tehát nem a teremben kezdik csinálni a házi feladatot, meg ha mégis nekiállnak, a többiek már írtak fél oldalt, mire ő megtalálja a megfelelő könyvet, füzetet... Neki legjobb lenne, ha meg se próbálna a napköziben leckét írni, inkább játszana, hogy kipihenje a délelőttöt.

Nagyon sok helyről hallom ezt, hogy túlterhelik itthon a gyerekeket, de őszintén szólva én annyira nem értek ezzel egyet.

Másodikos a fiam, egy Bp. melletti egyszerű állami ált. iskolába jár. Heti 26 órájuk van, 2x6, 2x5 és 1x4 órájuk van, de az utolsó tárgyak ilyenek: rajz, ének, technika, képességfejlesztés, tesi, ez utóbbi heti 1x2 órában lovaglás az iskola melletti lovardában.

Vagyis 1 olyan napjuk van, amikor 3/4 2-ig van tanítás, a többi napon 3/4 1-kor, ill. 12-kor végeznek. Ilyenkor kimennek az udvarra, ahol szabadon szaladgálhatnak, focizhatnak, szóval kitombolhatják magukat :)

Fél 3-tól fél 4-ig van a tanulószoba, ahol megcsinálják a házit és gyakorolnak, tanári segítséggel. Utána uzsi és megint ki az udvarra. Én fél 5-re járok érte, így van ideje a barátaival is játszani egy kicsit kint (az ő kérése is volt).

Hétköznap csak az olvasókönyvet és az üzenőt hordják haza, csak pénteken kell mindent hazahozni.

A tanár direkt mondta elsőben, hogy nem lesz házi és hogy a gyerekek iskola után lehetőleg pihenjenek és játszanak sokat szabadon, mert ha még este leterhelik őket a szülők is, az a napközbeni teljesítmény rovására mehet majd.

Néhány szülő ezt nem értette meg, ezért minden nap mindent hazahordatott a gyerekével és este 9-ig tanult vele, hogy kitűnő legyen a bizi. Na mondanom sem kell, a bizi "csak" 4,5-ös lett, erre anyuka kiverte a hisztit, hogy ő nem akarja, hogy egy ilyen béna tanár mellett ilyen "rossz" tanuló legyen a gyereke, ezért átvitte egy másik iskolába, ahol napi több oldalnyi házi van és minden nap haza kell vinni a cirka 25 kilónyi könyvet...

Szóval lehet, hogy én lógok ki a sorból, de nekünk megfelel az, hogy az iskola du. 4-ig tart és utána másnap reggel 8-ig nem kell vele foglalkozni. Persze, időnként van 1-1 vers, amit meg kell tanulni, de arra meg ált. van 1-2 hét.

Azt a szülőt bírom még, aki panaszkodik, hogy mennyi idejüket elveszi az iskola, de azért a lakhelyüktől több kerülettel/várossal odébb hordja a gyereket, mert a közelebbi "nem elég jó"...

Hétéves öcsém Magyarországon most elsős, én pedig közben külföldön au pairkedem, és van a családban egy szintén hétéves elsős fiú. Úgyhogy én viszonylag jól össze tudom hasonlítani a nyugati és az otthoni oktatást.

Amiket otthonról hallok, az nagyjából ugyanaz, amit a kérdező leír. 6-8 kilós iskolatáska tele olyan könyvekkel, amiket legtöbbször ki se nyitnak az órán, de jár a fekete pont, ha otthon hagyják. 8-tól 2-ig vagy 3-ig órák, és rengeteg házi feladat, kb. másfél órán át tart megcsinálni, pedig nagyon okos a tesóm. Hétvégén még rosszabb, akkor még több leckét adnak fel.

Ami itt kint van: reggel fél 10-től 3-ig van a tanítás fixen mindennap. Hogy pontosan mit milyen időbeosztással csinálnak az iskolában, azt nem tudom, de egy szál mappa, egy tolltartó és egy uzsonnás doboz van mindennap az iskolatáskában, a mappában van egy olvasókönyv és néhány ív papír, amikre a házi feladatok vannak nyomtatva. A leckeírás itthon kb. fél óra alatt megvan, és csak hétfőtől csütörtökig kapnak házit, hétvégére nincs semmi.

Ha választanom kéne, hogy a saját gyerekeimet hol járassam majd iskolába, szerintem elég egyértelmű, melyikre szavaznék.