Egyetemistaként szeretnék korrepetálást vállalni angol nyelvből. Szülőként milyen tanácsot tudnátok adni?

Az a legtisztább, ha az első tanítványaid ingyen vállalod. Ha megy és eredményes amit csinálsz, akkor majd ajánlani fognak más családoknak és nem kell vacakolni hirdetéssel.

Én ugyan se tanár, se egyetemista nem vagyok (bár ez utóbbi voltam), de ismerősöm gyerekének segítettem ingyen kémiából, mert nagyon erős vegyészes suliból kerültem ki, épp nem kellett dolgoznom sem, az ismerősöm meg nem értett semmit a kémiához. A tanulás annyira jól sikerült, hogy őt folyamatosan érdeklődtek felőlem, de én ugye nem tudok tanítványokat vállalni, meg nekem nem is érné meg.

Legyen rengeteg gyakorló feladatod és csak az épp nálad lévő diákra fókuszálj.

Lányom is járt tanárhoz, ám kb semmi papírja, tankönyve nem volt a tanárnak, szóval a sulis könyvből dolgoztak. Ezzel csak az a baj, hogy ezt amúgy is megoldották a suliban.

Javaslat:

A kicsiket (úgy 6. osztályig minimum, de inkább a teljes általános iskolát) hanyagold, hogy velük tanulhass, fontos a pedagógia, a módszertan. Ezt nem ismered, tehát nem fogsz tudni velük megfelelően tanulni.

Amit érdemes vállalni, az az "együtt tanulás". Középiskolásoknál a házi feladat ellenőrzése, napi tanultak, nyelvtan átnézése, felkészülés a következő órára, társalgás az adott nyelven...

Általánosan elmondható, hogy egy nagykamasz sokkal inkább elfogadja a nála alig idősebb fiatalt (fiatal felnőttet) a tanulásnál, mint a szülőt, vagy magántanárt.

Árban pedig lényegesen a nyelvtanárok alá kell menned, hiszen nem tudod garantálni, hogy TANÍTANI is tudod a gyereket.

2es vagyok.

Még azt hozzátenném, hogy beszéltesd sokat a gyerekeket. A suliban erre nem helyeznek akkora hangsúlyt mint kellene

Hát igen, itt jön az, hogy nincs szakmódszertani ismerete, ettől persze még taníthat, ha tud.

Alaposan nézze meg kit vállal el, mert számlát biztos nem ad és előfordulhat, hogy egyszer bekopog a NAV.