Matek tanítás működik stresszelő módszer nélkül is?

hát azért a szorzót tudja fejből

erre jövőre nagy szüksége lesz

Ezeket készség szinten kell tudni. Nem lehet ott számolgatni, egyszerűen meg kell tanulni, álmodból felébresztve is. Ilyen a számok bontása és a szorzó/bennfoglaló tábla.

Ez az abszolút alap, erre épít később mindent a matematika.

Szóval igen, ez mindenhol kell.

A tanítóval lehet gond, ha erre rástresszel a gyerek. Ezt meg lehet tanulni/tanítani játékosan is, pl számkirályt játszva.

Nem tudom nálatok mi a követelmény, de esküszöm teszteltem most a kislányom szorzótáblával.

Ő tudta elsős korában is és milyen jó, mert a mostani tanagyagokhoz elengedhetetlen.

Ha nem megy, ezt mindenképpen erőltesd! (tényleg csak jó tanács)

De fog jobban menni, csak gyakoroljátok! Mi nem megy?

A szorzótáblát meg lehet először számsorként is tanulni.

Minden sallang nélkül tudjon kettesével, hármasával... hetesével.. kilencesével számolni. Nem kell az x*y szöveg elé, csak sorolja a számokat (2 szorzatai:) 2-4-6-8-10-12-14-16-18-20, (3 szorzatai:) 3-6-9-12-15...

(8 szorzatai:) 8-16-24...

Itt még megvan az, hogy tudja mi az előző szám, ha magabiztosan tud összeadni (tizesátlépés, bontás kell, hogy menjen!), akkor lényegében folyamatosan tudja mondani (nem kell gyorsan, csak megtorpanás nélkül).

Hidd el, seperc alatt rááll a gyerek agya, hogy tudja, hogy pl a 7-es sorban a 7, 14, 35, 70-et megjegyezte, és tudja hozzájuk viszonyítani kb másodpercnyi gondolkodás után, hogy hol helyezkedik el az a szorzat, amit kérdezel tőle.

Lehet vizuálisan is segítséget adni a tanuláshoz, pinteresten rengeteg ötlet van. A fiamék szorzóvirágot, szorzóórát csináltak, de a szorzócsillag is nagyon jól rögzíti a dolgokat és megvan hozzá a motoros mozgás is, ami segíti a tanulást, rögzülést.

Ha összeadás-kivonás-pótlás hármasban is vannak gondok, akkor a számok bontását kell ugyanígy, kvázi mondókaszerűen rögzíteni.

"6 az ugyanannyi, mint 6+0, 5+1, 4+2, 3+3, 2+4, 1+5, 0+6"

"5 az ugyanannyi, mint 5+0, 4+1..."

"8 az ugyanannyi, mint..."

Részben egyetértek az előttem szólókkal, hiszen nyilván fontos, hogy készségszinten menjen a számolás a gyereknek. Viszont az a gond, hogy ezek az időre menő, versengős feladatok a versenyző típusú gyerekeket spannolják, azonban vannak versengést kerülő típusú emberek is, akik nyomasztónak élik meg, és amellett, hogy a sikertelenség elveszi a motivációjukat, még debilizáló szorongást is élnek át – vagyis azt sem tudják kihozni magukból, amit tudnak. ( [link]

Nyilván nem véletlen, hogy létezik olyan pszichológiai kórkép, hogy matematikai szorongás (érdemes utánaolvasni). Ismerek olyan gyereket, aki felső tagozatra már egy négyzetrácsos lap látványától rosszul lett, mások „csak” teljesen leblokkoltak az ilyen feladatoknál – és persze ezért elkönyvelték őket totál hülyének matekból… olyat is, aki az egyik iskolában konkrétan bukdácsolt matekból, egy másikban 4-es 5-ös lett (és nem kisegítő iskolába ment át, a központi tanmenetet követték ott is, csak a tanárok és a módszerek voltak mások).

Nem árt tudni, hogy attól, mert Pistikének mondjuk gond van a munkamemóriájával, így pár másodperccel lassabban hívja elő a szorzótáblát, még nem biztos, hogy „hülye a matekhoz”, sőt, simán lehet, hogy míg Gizike rögvest rávágja a jó eredményt szorzótáblaügyben, egy komplex feladatot már nem ért meg, míg azt Pistike simán megoldja. (És lássuk be, a matematikának a gondolkodás a lényege, nem a bemagolt dolgok visszaadása.) Akkor, ha nem veszik el egy életre a kedvét attól, hogy egyáltalán belekezdjen…

Kérdező, ajánlom, keress rá pl. „A matematikai tanulás eredményességét befolyásoló tényezők” című írásra a neten, hasznos kiindulópont lehet a dolgok megértével kapcsolatban.