Aki GYED/GYES alatt lett várandós a kistesóval és táppénzre ment, hányadik héttől tette?

Ugyanígy vagyok. Már megbeszéltem a főnökkel hogy aug.kozepetol szabin leszek. Október 1tol dolgozom. Erre pozitív a teszt. Aug.20 korul kéne mennem a dokihoz, ki is iratom magam, ha minden jól megy.

1, fizikai munkát végzek, csak nyűg lennék, hogy vigyazzanak rám, 2, kellene tüdőszűrés az alkalmassagihoz. 3, nem mindegy, hogy 25 vagy 150ezret kapok.

Szerencsére multirol van szó, nem fáj nekik, és nő főnökeim vannak. Mindnek gyereke van, meg minden, pontosan tudják, mi a szitu.

Szóval elkezdem a szabikat, aztán ha van szivhang, akkor be is jelentem, hogy nem megyek még vissza. Hogy később mi lesz emiatt, majd meglátjuk, de eddig mindenkit visszavettek. Azt is aki már terhesen vetette fel magát, meg az is, aki reggel betelfonalt, hogy délután nem jön, miután megkapta a munkáltatóit vagy tb igazolást a babaváróhoz...

Ha barátnőd a főnököd, akkor tájékoztasd mielőbb a szándékaidról, mert ez valahol kitolás a munkáltatóval szemben. Egyrészt fizetniük kell utánad a tp rájuk eső részét, másrészt esetleg felvettek helyetted valakit, akit most áthelyeznek/kiraknak a visszatérésed miatt (de minimum átszervezték a munkafolyamatokat). Ha már bőszen papírozzák az ő sorsát, amikor bejelented mit akarsz, nem fognak örülni neked.

Akkor sem, ha visszamész, majd 2 hónap múlva közlöd, hogy várandós vagy, viszlát...

Én ezt összességében akkor lépném meg, ha nem feltétlenül akarok ide visszamenni dolgozni. Ha már felmondtad hivatalosan a fizetés nélküli szabidat, akkor mindegy, de úgy a tisztességes, ha mielőbb közlöd a munkáltatóddal, hogy nem mész vissza még jó sokáig fizikailag, ne számítsanak rád.

Ha jó a viszony, akkor azért tp csalás miatt nem valószínű, hogy jelentenek...

Összességében mérlegelni kell mikor vagy igazán a saját zsebed ellensége, mert ha ez egy jó munkahely, jó fizuval, de zokon veszik a húzásodat és a második gyerek után nem vesznek vissza egyáltalán (vagyis visszavesznek, de...), akkor vagy csak igazán az szerintem. Néhány hónap táppénzért nem cserélnék le egy megbízható, jó, viszonylag rugalmas munkahelyet, amit amúgy szerettem. Gyerekkel aranyat ér, ha ismerős arcok vannak és bármikor azt mondhatom, hogy "bocs Józsi a fél óra késésért, tökölt a gyerek..." ő meg csak röhög egyet.

Új helyen, előbb bizonyítani kell, hogy bizalmat kapjon az ilyen helyzetekre is az ember és ez két pici gyerekkel nem olyan egyszerű.