Más nem érezte rosszul magát, hogy azelőtt jól keresett, aztán meg kiszúrták a szemét 170.000 Ft GYED-del?

Alapvetően a "felkészülő" fázisban érintett nagyon rosszul lélekben, hogy ez az időszak ezzel fog járni. Közben már nem, mivel képeztünk olyan tartalékokat direkt erre az időszakra, hogy ne legyen probléma, ha esetleg nem jönnénk ki ebből a bevételből (persze kijövünk szerencsére, de le is kopogom). Valahogy az idő folyamán a gondolat megfogantatásától a baba születéséig felkészültem rá lélekben, így nem zavar. Ahogy minden más "kellemetlenségre" is, ami ezzel jár.

Könnyű persze azt mondani, hogy menjen vissza anyuka dolgozni, de egy fél éves babát hova tegyünk? Őszintén... Egy fél éves babát ki tenne be bármilyen intézményi rendszerbe is? Ki bízná 6-8 órára nagyszülőkre a csöppségét (főleg ha nagyi sincs), vagy bébiszitterre, aki elviszi a pénzt, amit anyuka megkeres?

Én is azt javaslom, hogy alakítsd át tudatosan a gondolataidat. Anyagilag mi is kényelmes helyzetben vagyunk, persze nem mondom, hogy nem hiányzik az a plusz pénz, ami mehetett a megtakarításba, mert de... nagyon! De nem jó ezen rágódni.

Nézd azt, hogy van egy kis csodád és az "anyagi lemondásért" cserébe olyan pillanatokat élhetsz meg vele a nap 24 órájában két évig, amit senki nem vehet el tőled! Ebben a csodás szerencsében pedig tök pozitív, hogy ezért még pénzt is kapsz havonta hiszen semmi más dolgod nincs, mint hogy a kettőtökből keletkezett kis csodalényt (bocs hogy ennyiszer használom ezt a szót) életben tartsd, ellásd, tanítgasd, nevelgesd! Használd ki ezt az időt és örülj, hogy ezek a hetek csak a tiétek, amiket még nem vettek át a rohanó szürke hétköznapok!

Lehet ezt így is nézni és úgy is. De szerintem utóbbi sokkal jobb aurát kölcsönöz a mindennapoknak. Marha nehéz időszak ez egy kis családnak mindenféle szempontból, de miért ne tehetnénk széppé azzal, hogy nem azon problémázunk, hogy zsíros a hajunk, hogy fáradtak vagyunk, kimerültek, olykor csak sírunk a síró babáinkkal az ólünkben, hogy tejfoltos pólóban mászkálunk, hogy büfi szagunk van, hogy vége a régi szabadságnak, egy boltba "leugrás" is legalább egy órás procedúra és hogy a fizetésemnek csak egy töredékét kapom meg. :)

Szerintem is nagyon kicsi ezaz összeg főleg,ha valaki ennek kb a dupláját hozta haza.

A CSED az még szép és korrekt összeg,de már a GYED kicsit nevetséges a GYES meg szóra sem érdemes.

A GYED-nek sem kellene maximum határt szabni...Nem értem miért nem lehet simán a fizetés 70%-a?? Aki netto 400-határ a csillagoség megkeresett miért veszik el 2 évre a fizetését úgy,hogy azért a gyerekkel dolgozik otthon ami durvább mint bejárni dolgozni.

Az,hogy 170-et kapunk és jaj dolgozhatsz mellette úgyhogy ne panaszkodj nevetsgées,hiszen 2 éves korig muszáj a gyerek mellett lenni,ha azt akarod,hogy normális felnőtt ember váljon belőle,szüksége van a gyereknek az anyja/apja közelségére,szeretetére így aki rákényszerül arra,hogy kb azonnal visszamenjen dolgozni annak a gyereke ki tudja miylen lelkisérüleéseket szenved el?? Azután majd járhat szerencsétlen felnőttként pszichológushoz ,hogy miért nem tud senkihez kötődni vagy pont miért abnormálisan szeretethiányos...

33as

Szerinted akkor külföldön mindenki abnormálisan szeretethianyos?

Csak mert nagyon sok országban nincs lehetőség otthon maradni.

Legalábbis nekem spanyol, osztrák, belga anyuka munkatarsam volt és teljesen Ledöbbentek hogy 2 évig itthon leszek, mivel náluk nem szokás és nem is jár PL Belgiumban semmi pár hét után

Persze nekem is jó lenne a nem lenne limitje a GYED-nek sem :)

33 vagyok.

Hát aki tanult vagy olvasott valaha gyerekpszichológiát az tudja,hogy milyen mértékben szüksége van a csecsemőnek a túléléshez az anyuka testére,annak közelségére.

És igen rengeteg ember él úgy,hogy rengeteg sérelmet,tudatalatti problémát hordoz magában tele gátlásokkal,képtelen normális párkapcsolatra inkább hűtlen lesz,folyton elront mindent stb és viszik generációkon át a mintát.

Egyáltalán nem egészésges magára hagyni ilyen fiatalon a gyereket.