Virslit és párizsit hány hónapos kortól adtatok a babátoknak? és hogyan készítettétek el? Csak simán összepaszíroztátok?

Én az ilyen üzemi hulladékokkal legalább 1 éves koráig várnék. Tudom, hogy finom és van benne valamennyi fehérje is, de jellemző rájuk, hogy ipari hulladékból és szójából van. Nem alapvető tápanyag, tehát ha nem muszáj biztos nem adnám neki magamtól. Inkább valami jó kis főtt csirke stb.

Az más kérdés, hogy elkerülhetetlen, hogy soha ne egyen ilyesmit, de azért 1 éves koráig minimum várnék vele.

Maximálisan egyetértek az előttem szólókkal- babának nem adtam, nem adnám.

A sima főtt vagy sütött csirkehús (főleg csirkemell), vagy pulykahús mehet már kb. 5 hós kortól, hal ugyanígy vagy kb. 6 hós kortól, a sovány marhahús 8 hós kortól. Ha jól tudom a sertéshús is, de mi nem eszünk.

Ezeket is igényesebb, zsírtalanabb részekből szerencsés választani, főzni (pl. levesben) vagy párolni vagy sütni és turmixolni, később apróra vágni (kb. 8 hótól vagy ahogy a foga jön).

A virsli és a párizsi a felvágottak között is eléggé az alsó kategória, a többség tele van mindenféle E betűs állagjavítóval, rengeteg sót, mesterséges színezéket stb. tartalmaz és bizony mindenféle állati részek mennek bele, nem csak a jobb, értékesebb húsok (sőt, főleg NEM a jobb húsok).

Nem tudom, mennyi idős a babád, de kérlek gondold át még egyszer. Sütőben zacskóban sütött (párolt) vagy nem agyonfűszerezett lében főzött húsoknál nem tudsz jobbat adni az első 1-2 évben.

így van, én sem eszem párizsit, gyerekkoromban anyám még megetette velem, de felnőtt koromban eszembe nem jutna venni. a virslivel másként vagyok, pedig az is ugyanaz a kategória, de azt még meg megeszem.

dfe ha én nem eszem ilyesmit, nyilván a babónak sem fogom adni. meg nem csak az összetétel: ki tudja mennyire friss? mióta áll a hűtőpultban? a frissen főzött csirkemellről lgealább tudod, hogy átment a megfelelő higiéniás és hőkezelésen még akkor is ha maga az alapanyagot nem aznap kopasztották :)

Mi azért szoktunk virslit enni, magas (80%-os) hústartalmú, szóját nem tartalmazó fajtát veszünk megbízható helyről. Nem is 500 Ft kilója, inkább olyan 2000Ft körül mozog. Jóval egy éves kora után már a kislányom is kapott belőle. Egyéves kor alatt a magas sótartalma miatt nem ajánlják, ugyanezen okokból nem szerencsések a szalámik sem, a szójatartalmúak pedig allergizálhatnak.

Valóban jobb azért előnyben részesíteni pl. a jó minőségű sonkát.

290 Ft/kg áron mit lehet kapni? Húst biztos nem. De párizsit, vagy ahogy a köznyelv nevezi; parizert igen. Persze ezzel bizonyára a többségnek nem mondtam újat, a legtöbben tisztában vannak vele, hogy az ilyen felvágottak csak hírből ismerik a húst. Vagy még onnan se. Górcső alá vettem hát az interneten található információkat, s megpróbálom bemutatni, hogy miből is van egy átlagos párizsi.

Először is, ami egyikből sem hiányozhat: vágóhídi bőr. Ez hulladéknak számít, mivel a bőripar nem tudja felhasználni (az állat levágása közben darabolódik). Van tehát jó sok (pl.) szarvasmarhából származó bőrhulladék, amit alaposan feldarálnak, emulgeálják, hogy ne legyen darabos.

A nagy kondér darált és simára kevert bőrbe kell még egy kis fehérje is, így öntenek bele albumint, amit a vágóhídon leölt állatok véréből vonnak ki.

Ezek után egy kis vágóhídi szalonna (háj) kerül az anyagba, valamint 2-3% hulladékhús is (a hulladékhús nem azt jelenti, hogy fogyasztásra nem alkalmas, csupán önállóan nem értékesíthetők, mivel senki nem venné meg). A kialakuló masszát kell valami ami összefogja, így kerülnek a keverékbe a különböző stabilizátorok (egy rakás E...) valamint íz is kellene, szóval aromákat és ízfokozókat is használnak dögivel...

Az eredmény, egy ált. finom valami, ami hústerméknek igazából nem nevezhető, de roppant olcsó és ahogy mondani szokás: 100%-os a feldolgozottság. Semmi nem megy kárba...